|
|
 |
|
 |
Izrael - gazdasági csomagterv
|
Jeruzsálem, 1989. január 2. hétfő (AP-DJ) - Simon Peresz izraeli pénzügyminiszter sajtóértekezleten részletesen ismertette a gazdaság talpraállítását célzó programját. Ennek kulcselemei az infláció visszaszorítása, a bérek, a hadi-, az egészségügyi és szociális kiadások csökkentése.
Peresz kifejtette, hogy a gazdaságot ,,magasabb fordulatszámra,,
a pénzügyi forrásoknak az iparba történő áramoltatásával és a
beruházási szabályozások liberalizásával tervezi megvalósítani. A
javasolt költségvetési csökkentés 1 milliárd sékel ( átszámítva 600
millió dollár). a költségvetési lefaragások egynegyede a hadügyi
szférát érinti.
Peresz hosszú távú céljai között említette a munkanélküliség
visszaszorítását, amely a gazdasági növekedés hiányában 7 százalék
körül mozog jelenleg. A most ismertetett tervtől a miniszterelnök
mélyreható változásokat vár, olyanakot, mint az 1985 júliusában
bevezett program hozott. ez utóbbinak hatására az éves inflációs
ráta 440 százalékról 20 százalékra csökkent. Peresz az év végére a
drágulási tempót egyszámjegyűre szeretné csökkenteni.
A kormány adatai szerint tavaly az ország gazdasága stagnált,
egyhelyben topogott a termelés és a nemzeti össztermék (GNP), az
export csökkent, a turizmus is kevesebbet jövedelmezett, márpedig az
idegenforgalom egyik fő devizabevételi forrás.
Peresz az infláció megfékezését a kormány katonai, oktatásai és
egészségügyi kiadásainak visszafogásával tervezi elérni, ugyanakkor
meg akarja őrizni a gyakorlatot, amely szerint a bérből élők
fizetését automatikusan a megélhetési költségek emelkedéséhez
igazítják. Az állami ártámogatások mérséklése miatt 26 százalékkal
nőtt több alapvető termék, a tej, a kenyér, a mélyhűtött csirke ára.
Az izraeli bank az export ösztönzése végett újfent, - ezúttal 8
százalékkal- leértékelte a sékelt az amerikai dollárhoz képest. Az
exportra termelő ágazatok ugyanis veszteséggel termeltek, az
árfolyam befagyasztása miatt.
Az elektronika, a textil- és más iparágak megsegítését célozzák
többek között a külföldi tőke becsalogatását előmozdító beruházási
könnyítések, nagyobb pénzek átcsoportosítása a bajlódó iparágakba és
a kölcsönök kamataiank csökkentése.
Pereszt idézve az izraeli rádió azt közölte, hogy a palesztin
felkelés következtében 600 millió dollárral csökkent a megszállt
területekre irányuló izraeli export, a turisztikai bevételek pedig
30 százalékkal estek vissza. +++
1989. január 2., hétfő 12:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|