|
|
|
|
Castro hatalmának 30. évfordulója
|
Köln, 1989. január 3. (Deutschlandfunk) - Fidel Castro kubai diktátor szavai valószínűleg mennyei zeneként hatottak Erich Honeckerre. Castro a kubai forradalom 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen nagy szavakat használt. - Idézzük: "Ebben a zavaros időben jelzőtűzként magasodik ki a kubai forradalom, és tovább fog haladni, mert ez az egyetlen igaz szocialista, marxista-leninista forradalom. Kuba mindig hű marad a marxizmus-leninizmushoz és a nemzetköziség alapelveihez: Szocializmus, vagy halál! Marxizmus-leninizmus, vagy halál!" - mondta Castro szó szerint. A kubai jubileumi ünnepségen Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának az elnöke is részt vett. - Hening von Löwis beszámolóját olvassuk fel: - Havannában egy kemény vonalat képviselő politikus beszélt. Egy ortodox, egy sztálinista - a tegnap embere, aki a változásokról semmit sem akar tudni: "Castro a hamisításoktól mentes szocializmusért szállt síkra". Ez azt jelenti, hogy vannak olyan emberek, akik a szocializmust meghamisítják, és ezeknek az egyéneknek az egyikét szerinte - jóllehet, óvott attól, hogy nevén nevezze - Gorbacsovnak hívják. Havannában éppoly kevéssé fognak új tapétát felrakni a falra, mint Kelet-Berlinben. Hullhat a vakolat a falról, az üzletek előtti sorok lehetnek egyre hosszabbak, átalakítani akkor sem fognak. Ellenkezőleg: Castro újra megszüntette a szabad paraszti piacokat és a prémiumrendszert, s az egyéni kezdeményezéseknek semmi esélye sincs. A jelszó így szól: "Centralizmusi" A párt, az egységpárt mindenki és mindenek fölött őrködik. így szinte gúnyként hat, amikor ezekben a napokban a NSZEP politikusai a kubai modellt dicsőítik. Erich Honecker, a párt főnöke táviratot küldött Castronak, hogy az NDK az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is szilárdan és megbízhatóan Kuba oldalán fog állni. Horst Sindermann, a kelet-berlini Népi Kamara elnöke különösen a kubai testvérpárt internacionalista politikáját dicsérte. A keletnémet politikus szavai szerint Kuba elvhű és ugyanakkor rugalmas közreműködése hatásosan befolyásolja a politikai megoldások keresését olyan politikai tűzfészkekben, mint például Afrika déli része és Közép-Amerika. - így lehet a történelmet elferdíteni! A kubaiak csak Gorbacsov indíttatására voltak hajlandóak az 50 ezer főnyi haderejüket kivonni Angolából, hogy a háborús játékaikat befejezzék. 13 éven keresztül fegyverrel nyomták el az angolai nép szabadságát, és ugyanakkor gátolták Namíbia függetlenné válását. Hogy az Angolai Népköztársaság még ma is létezik, azt Luandában a hatalom marxista birtokosai elsősorban a kubai fegyvertársaknak köszönhetik, s csak azért, mert egy kis állam diktátora nagyzási hóbortba esett: a kubai nép fiainak ezreit áldozta fel Angola csataterein. Ez bizony nem ad okot az ünneplésre, 30 évvel a forradalom után. A nevelés és az egészségügy területén elért tagadhatatlan sikerek nem leplezik, hogy sok vonatkozásban igen rosszul áll Kuba szénája nemcsak a szabadság és az emberi jogok kérdésében. Ami a gazdasági fejlődést illeti, Castro ezen a téren sem dicsekedhet. A szovjetek milliárdokat kitevő támogatása nélkül a szocializmus jelzőtüze már rég kialudt volna. Kubában szó sincs liberalizálásról. Azt a hatalmat, amelyet Castro 30 évvel ezelőtt kiharcolt magának, nem akarja kiadni kezéből. Aki arról álmodik, hogy a kubai forradalmat megbuktatja, az önmagát csapja be - állapította meg Castro. Kubában a diktatúrát forradalomnak nevezik. Castro jóslata szerint ez a forradalom 40, 50, 60 és 100 évet is megéli. Ha a világ továbbra is úgy változik, mint napjainkban, akkor a kubaiaknak ez már nem jut osztályrészül: előbb vagy utóbb Kubában is üt majd a szabadság órája. +++
1989. január 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|