Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Legitimáció (Kemény István, SZER)

A legitimáció problémájáról és a demokratikus legitimáció magyarországi lehetőségeiről tett közzé alapvető tanulmányt Szabó Miklós a Medvetánc új számában. A cikk első fele a legitimáció fogalmát tisztázza. Elutasítja azt az elterjedt szóhasználatot, amelyben a legitimáció az ideológia szinonimája. Vagyis olyan érvrendszer, amely egy politikai álláspont, gyakorlat vagy rendszer igazolására szolgál.

Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.

- Bővebb választ érdemel, mert tárgyilagosabb témát vet fel
"Váltömő Rihárd" jeligével telefonáló hallgatónk: Mindszenty bíboros
az 1956-os forradalom alatt elmondott beszédével kapcsolatban
megjegyzi, hogy ő akkor 24 éves volt, és jól emlékszik, hogy milyen
döbbenten hallgatta. Mindszenty csak állami és politikai dolgokról
és tulajdonviszonyokról beszélt. Ez szerinte nem tartozik egy
főpapra, ez nem papi feladat. Ha személyes sorsa miatt tisztelte is
Mindszentyt, az a beszéd számára, sokunk számára - mondja - aggasztó
volt. Az oroszok nyilván a bíboros beszéde nélkül is leverték volna
a forradalmat, de azért a későbbi propagandához jó érveket
szolgáltatott.
    
    A másik, Frank atyához intézett megjegyzése - és ezt tartja fontosabbnak -,
    
hogy egyházi hírek címén miért csak, illetve túlnyomó többségben a
katolikus egyház hírei szerepelnek.
    
    - Nincs szándékomban hallgatónkkal vitába szállni. Talán jól
tenné, ha elolvasná Mindszenty bíboros beszédének szövegét 32 év
után újra. Meg fogja látni, milyen bölcs és prófétai. Abban
hallgatónk mindenesetre téved, hogy az állam, a társadalom és a
politika elvi kérdései nem tartoznak egy főpapra. Melegen ajánlom,
foglalkozzék egy kicsit a keresztény társadalomtudománnyal, és
tanulmányozza a pápák szociális körleveleit. A Mindszety
emlékiratokat egyébként a máriacelli Mindszenty Múzeumban
zsebkiadásban 21 schillingért meg lehet szerezni.
    
    Ami az egyházi híreket illeti, kérem figyelje rendszeresen ezt az új adást,
    
és akkor fel fog tűnni, hogy az nemcsak katolikus híreket tartalmaz, hanem
tudatosan, és következetesen protestáns és ortodox híranyagot is. Sajnos,
nem mindig sikerül ilyen hírekhez hozzájutni, mert a protestáns
hírügynökségek rendszerint csak helyi érdekű híreket közölnek. Ennek oka a
protestáns egyházak szerkezeti felépítésében keresendő, mely demokratikus,
pluralisztikus, és ennélfogva - az Egyházak Világtanácsát, és egyes
egyházak központi tanácsát leszámítva - nincs is igazi központi szervük.
    
    Jókívánságait hálásan köszönöm.
    
    
- Következő hallgatónk - nem mondta, honnan telefonált - nagyon
elégedetlen Franciaországgal. Fél is sorolja, hogy miért:
- Kérem, Franciaország szerepe Trianonnal, Magyarországgal kapcsolatban -
ez a kérdésem; továbbá az, hogy Kádár Jánost díszszemlével fogadták, hogyan
egyeztethető ez össze azzal, hogy Nagy Imrének díszsírhelyet állítottak.
    
    Továbbá: nem tetszik, hogy a II. világháborúban Franciaországnak el kellett
    
süllyesztenie hadihajó állományát, nem tetszik, hogy Franciaország
szimpatizál Romániával, és miért nem Magyarországgal? Nem tetszik, hogy
Franciaország a rádióadást több év óta Magyarország irányába megszüntette.
    
    Továbbá: Franciaország a NATO-ból is kilép. - Ezek a dolgok nekem
Franciaországgal kapcsolatban nem tetszenek.
    
    - Párizsi munkatársunk, Nyitria János pontról-pontra válaszol a kérdés-
sorozatra:
1.) A Párizs környéki békék - így a trianoni is - nem tartották be Wilson
amerikai elnök előzetes békepontjait. Így a győztesek, főként a franciák
diktáltak a veszteseknek, és ezt ma már a franciák is nagy hibának
tekintik. De akkor Franciaország, a vele szövetséges Szerbia, az előzetes
külön békéje ellenére szövetségesnek tekintett Románia és az önállósággal
nem rendelkezett Csehország kívánságait elégítette ki, annál is inkább,
hogy az így kialakuló úgynevezett "kisantant" államcsoportot - mint utóbb
kitűnt, nagyon is tévesen -, Franciaország megfelelő erőnek ítélte akár
Németországgal, akár a Szovjetunióval szemben.
    
    2.) Kádárt 1978-ban és 1984-ben, tehát Brezsnyev és Csernyenko idején
egyáltalában nem megfeledkezve teljes mértékben elítélt szerepéről az 1956-
os forradalom eltiprásában -, mint akármennyire fonák is a kifejezés - a
viszonylag legliberálisabb kommunista ország, varsói paktum-tag vezetőjét
fogadták hivatalosan itt, Franciaországban.
    
    3.) A Toulonban állomásozott francia hadiflottát 1942-ben azért
süllyesztették el, hogy ne kerüljön a nácik kezébe. Természetesen helyesebb
lett volna, ha csatlakozik - megpróbál csatlakozni - az angolszász
szövetségesekhez, amelyeknek oldalán De Gaulle szabad Franciaország-
mozgalma küzdött.
    
    4.) A románt, a franciát latin nyelvnek, tehát rokon nyelvnek tekintik.
    
    Románia számára Franciaország hagyományosan - hogy úgy mondjam - a "nagy
testvér". Elég sok a román származású kiváló francia értelmiségi is. A
rokonszenv persze jelenleg távolról sem Ceauescunak szól, viszont a
szenvedő román népnek, s a még inkább szenvedő erdélyi magyar kisebbségnek
igen. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia miatt - azt lehet mondani -
az 1867-es kiegyezéssel vesztette el, és - hála az 1956-os forradalomnak -,
kezdte visszanyerni Franciaország rokonszenvét.
    
    5.) 1975-ben takarékossági okokból az összes - leegyszerűsítve -kelet-
európai rádióadást megszüntették. Később helyreállították az orosz, a
lengyel és a román adást. A többire, így a magyarra mindeddig még nem
került sor.
    
    6.) Franciaország 1966-ban az integrált NATO-parancsnokságból vált ki, de
változatlanul tagja magának az Atlanti Szövetségnek, s e sajátos helyzet
nem ártalmas. Ellenkezőleg, Franciaország élenjáró szerepet vitt a
nyugatiak győzelmével végződött eurorakéták körüli politikai csatában a
Szovjetunióval szemben. +++


1989. január 1., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jóestét kivánok RÓZSAFA jelige vagyok.A rádió valamennyi kedves dolgozójának és munkatársának nagyon boldog újévet kivánok, jó erőt és egészséget.Szeretném egy kérdéssel kezdeni a beszélgetésemet, és pedig,hogy tessenek szívesek választ adni arra,hogy a székely himnusz kinek a szerzeménye, és mikor keletkezett a verse, illetve a szövege. És a Himnusz körülményeiről is nagyon szeretnék valamit hallani a Hallgatók Fóruma című műsorban."
III/III jelentés BOROS IMRE/FKgp-ról egy oldal

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD