Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Legitimáció (Kemény István, SZER)

A legitimáció problémájáról és a demokratikus legitimáció magyarországi lehetőségeiről tett közzé alapvető tanulmányt Szabó Miklós a Medvetánc új számában. A cikk első fele a legitimáció fogalmát tisztázza. Elutasítja azt az elterjedt szóhasználatot, amelyben a legitimáció az ideológia szinonimája. Vagyis olyan érvrendszer, amely egy politikai álláspont, gyakorlat vagy rendszer igazolására szolgál.

Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.

- Pécsi Vilmosé a szó:
- A románokat mi is sajnáljuk, de még jobban a romániai, erdélyi
magyarokat, akik a társadalmi és kisebbségi elnyomás kettős járma alatt
szenvednek. 1968-ban, a brezsnyevi neosztálinizmus idején egészen más volt
a helyzet, mint most. Csehszlovákiában a Brezsnyev-doktrina politikai-
ideológiai indokolásával kellett bevonulniuk a szovjet csapatok mellett a
többi kelet-európai hadseregeknek.
    
    A stratégiai ok közismert, elég a térképre nézni. A Brezsnyev-doktrina
értelmében az egész szocialista tábor kerül veszélybe, ha akár egyetlen
országban veszélyeztetik az úgynevezett szocialista vívmányokat.
    
    Bukarestben akkor is sztálinizmus volt, nem tetszett a prágai tavasz.
    
    Ceausescu a román függetlenséget akarta fitogtatni, ezért nem vonultak be a
    
románok, mint például a magyarok. Ceausescu nemet mert mondani. Kádár nem
mert, mert állítólag nem akarta veszélyeztetni az akkor kezdődő új
gazdasági mechanizmust. Ma már nincs meg a szovjet tábor akkori, még
monolitikus egysége.
    
    A tömb országai különböző mértékben függetlenebbek Moszkvától. A Kremlnek
éppen elég belső baja van, jóval nagyobbak, mint Románia és Ceausescu.
    
    Romániában szocializmus van, és a Kreml eddig mindig csak a liberalizálódás
    
ellen emelt kifogást, a dogmatikus szocializmus ellen nem - habár a
Ceausescu-rezsim biztosan nem tetszik Gorbacsovnak. De Románia nem akar,
nem is tudna kiválni a szovjet tömbből: nem határos nyugati országgal.
    
    Gorbacsov bizonyára nem örül a román-magyar ellentéteknek, általában a
táboron belüli ellentéteknek, Ceausescu brutális magyarellenes, elnyomó
politikájának, de nem akar egyik vagy másik oldal mellé állni, ahogyan ezt
már többször kifejtették Moszkvában. Moszkva nem léphet fel a magyar
kisebbségek érdekében, mert ő maga is elnyomja a saját kisebbségeit, többek
közt a moldvai románokat.
    
    A kisebbségi kérdés tehát nagyon kényes téma a szovjet vezetők számára. Nem
    
igen közvetíthetnek, még kevésbé léphetnek fel erővel, de hát erre nem is
gondolnak.
    
    1968-ban Csehszlovákiában elsőrendű szovjet katonai, politikai érdekeket
láttak veszélyeztetve, most Romániában erről nincsen szó. Tény az, hogy az
erdélyi magyar kisebbség kérdésében Nyugaton jóval nagyobb megértés
mutatkozik, mint a Szovjetunióban és a testvéri szocialista országokban.
    
    - A pluralizmus még nagyon is gyenge csírája a legnagyobb ígéret
Magyarországon, de vadhajtásai félelmet is ébresztenek:
- Mi az önök véleménye a nemrég alakult Münnich Ferenc mozgalomról, illetve
egyesületről?
    
    - Erdős Gábor válaszát olvassuk fel:
- Rádiónknak több feladata van. Ezek közül talán a legfontosabb a
magyarországi pluralizmus ösztönzése. A Münnich Ferenc Társaságot tehát
magunknak is köszönhetjük, amennyiben azzal hízelgünk magunknak, hogy a
magyarországi pluralizmus kibontakozásában a Szabad Európa Rádió is
szerepet játszott, és amennyiben vállaljuk, hogy a pluralizmus során nem
éppen hízelgő vélemények is elhangzanak.
    
    Vállaljuk. A demokrácia - szemben a diktatúrával - a vélemények, irányzatok
    
sokféleségét teszi lehetővé. Sokan éppen ezért aggódnak is a
demokráciákért, és aggasztó jelek bizony akadnak.
    
    A demokráciában az antidemokratikus hangok is megszólalhatnak, sőt fórumot
    
is kaphatnak. Franciaországban, Dániában és Izraelben antidemokratikus
elveket valló pártok kerültek be a parlamentbe. Izraelben az
alkotmánybíróság végül is kiszórta a Kahaneékat a demokrácia
intézményrendszeréből. Az előbbi két országban azonban egyelőre ez nem
történt meg, igaz, az ottani társadalmak reakciójából ítélve úgy tűnik,
előbb-utóbb a Francia Nemzeti Front és a dán Haladás Párt is eléri a
megérdemelt szemétkosarat.
    
    Ami a Münnich Ferenc Társaságot illeti, a kérdés az: vajon elsősorban
indulatokra épülő programjuk eredendően antidemokratikus-e vagy sem?
    
    Valóban fegyveres rendcsinálás útján kívánják-e megoldani a magyar
társadalom problémáit - ahogy az talán nem véletlenül elterjedt róluk -,
vagy igazat beszélt a társaság nyilatkozó szóvivője?
    
    Talán még ők maguk sem döntötték el. Utóbbi esetben, ha egyszer majd
kialakítják konkrét programjukat, elvben még ők is hozzájárulhatnak a
demokratikus kibontakozás folyamatához - vak tyúk is talál szemet! Az
előbbi esetben viszont, és félek, hogy erről van szó, még komoly veszélyt
jelenthetnek egyszer. Még akkor is, ha egyelőre inkább csak nevetségesek.
    
    - Élesebb gondolati kanyart véve ugyan, de úgy vélem, ide kívánkozik a
következő telefonhívás is:
- A karácsony váltotta ki belőlem ezt a telefonhívást, ugyanis már régóta
feszül bennem ez a probléma, hogy mindenféle diktatúrával szemben
ellenszenvet érzek. Különösen az egyháznak kétezer éve Jézus Krisztus
nevében gyakorolt szellemi, ideológiai kulturális diktatúrájával szemben,
ami miatt nekem most karácsonyt kell ünnepelni. És én tiltakozom: nem
vagyok hajlandó imádni palesztinai zsidót sem, s nem vagyok hajlandó imádni
Buddhát, Mohamedet, de Sztálint, Marxot vagy Rákosit, vagy korunk
diktátorait sem vagyok hajlandó ünnepelni.
    
    - Attól eltekintve, hogy összetéveszti hallgatónk a szezont a
fazonnal - ahogy azt régebben mondtuk -, vagy az allegóriát a
filagóriával, csak egy tanácsot adhatok: ne ünnepeljen, senki sem
kényszeríti rá.
    
    (folyt.)


1989. január 1., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jóestét kivánok RÓZSAFA jelige vagyok.A rádió valamennyi kedves dolgozójának és munkatársának nagyon boldog újévet kivánok, jó erőt és egészséget.Szeretném egy kérdéssel kezdeni a beszélgetésemet, és pedig,hogy tessenek szívesek választ adni arra,hogy a székely himnusz kinek a szerzeménye, és mikor keletkezett a verse, illetve a szövege. És a Himnusz körülményeiről is nagyon szeretnék valamit hallani a Hallgatók Fóruma című műsorban."
III/III jelentés BOROS IMRE/FKgp-ról egy oldal

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD