Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 15.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Kádár temetésének visszhangja

"Kádár, akinek eleinte felrótták, hogy elárulta az 1956-os forradalmat, később megnyerte a közvélemény támogatását, mert vezetésével Magyarország a legliberálisabb kelet-európai állammá vált. Népszerűsége azonban a 80-as évek elején hirtelen csökkent, amikor megtorpant a magyar gazdaság fejlődése, amikor kiderült, hogy az országra milyen nagy súllyal nehezedik a külföldi adósságok és a nagyarányú infláció terhe."

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (1. rész)

1989. február 20., hétfő - Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 órakor - Jászai Mari téri székházában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága.

Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával
kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan
bekapcsolódhat a munkába, bár kézműtétjét még utókezelés követi.
Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság
munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz
tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését
kötelező érvényűnek tekinti magára nézve.

    A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről:

    1./ Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról - előadó: Fejti
György;

    2./ A párt agrárpolitikájának megvitatása - előadó: Iványi Pál;

    3./ A városi és a megyei pártértekezletek, illetve
pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés
megvitatása - előadó: Lukács János;

    4./ Személyi kérdések.

    Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói
beszédét. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 10:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (2. rész)

Bevezetőben hangsúlyozta: hosszas szakmai-tudományos előkészítő
munka után készűlt el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt
az alkotmányozó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a
résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további
menetében egy sor kérdésre, önálló napirendi formában még vissza
kell térni. Az elnöki rendszer kérdését érintve hangsúlyozta:
amennyiben ebben születik döntés, akkor az elnök feladat- és
hatáskörét nagyon aprólékosan végig kell gondolni, illeszteni kell a
parlament, illetve a kormány szerepéhez. Az olyan
Alkotmány-fejezeteket - mint például a társadalmi-, gazdasági-,
politikai rendről szólókat - szintén külön át kell tekinteni. A
Politikai Bizottság nyomon követi a koncepció vitáját, a
törvény-tervezet erlőkészítését, és szükség szerint
előterjesztésekkel fordul a Központi Bizottsághoz.

    Felvetődött, hogy milyen legyen az Alkotmány viszonya a magyar
és a nemzetközi, ezen belül is főleg az európai
alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es Alkotmány bizonyos értelemben
szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak - és főleg a
magyar alkotmányjogi fejlődésnek - a tradicióival, mind pedig a
polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult
alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hogy ezt a
megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít
a magyar jogtörténet és államszervezet értékeire, így például az
államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az
önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progressziv
vonulatára is. Például a hatalmi ágak megosztásának nagyon fontos
elvét következetesen végigvezeti, amikor az államszervezet
koncepcióját rögzíti. És ugyancsak ezekből a hagyományokból
építkezve, a korábbinál lényegesen nagyobb teret szentel az emberi
és állampolgári jogoknak, szabadságjogoknak.

    Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését
mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel
kell lépnünk egy újabbkeletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma
forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948-49 utáni
időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását
szorgalmazzák.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 16:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (3. rész)

Ez mind politikailag, mind történetileg teljes mértékben
elfogadhatatlan - hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet: egy egyelőre
csak szük körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy
az alkotmány-előkészítés során nem áll-e fenn egy csendes polgári
restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok - tette
hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy
fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalma, ezért
ezt a fogalmat mellőzni kellene vagy lehetne az alkotmányból.
Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági,
politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini
koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási
folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni.
Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot
minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista
államként kell deffiniálnia. Az ezzel összefüggő elveket és
alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló
fejezetben lehet majd összefoglalni. Ennek a koncepciónak jelenleg
nem ez a legerősebb része, de ezért talán nem annyira a jogalkotókat
illeti a szemrehányás, mind inkább a politikatudományt, vagy az
idológiát, hiszen ezeknek a - számunkra a szocializmust jelentő -
alapértékeknek a teljes körü megfogalmazása várat még magára.
Ugyanakkor el kell kerülni egy másik, szintén végletesnek tekinthető
igény követését, hogy az alkotmány a szocializmus koncepciójának
valamilyen normatív meghatározását adja. Csak olyan alapértékeket
kell és lehet rögzíteni majd, mint a közösségi tulajdon meghatározó
szerepe, a társadalmi igazságosság az elosztásban, az
esélykülönbségek mérséklése, vagy a társadalmi szolidaritás. Arra
kell törekednünk, hogy egy demokratikus, a közvetlen és a
képviseleti demokrácián, illetve az önkormányzati elven alapuló
intézményi-strukturát rögzítsen az alaptörvény, s az emberi és
állampolgári jogoknak, a teljes és kifejtett katalógusát
tartalmazza. Az alkotmány egészének kell tehát világossá tennie a
szocialista fejlődés karakterét és nem egy meghatározott blokkon
belül kell a szocializmus definicióját adnia.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 16:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (4. rész)

A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az
alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az
Országgyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a
parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását
és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az
alkotmány-tervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtágyalnia és
elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető.
Ugyanakkor fontos lenne - és ajánlja is a Központi Bizottság -, hogy
az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg.

    Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai
mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljes
körüen parlamenti képviselettel - emlékeztetett a KB titkára. Baj
lenne az alkotmány-előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő
és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan
annak a törekvésnek kell érvényre jutnia, hogy minden egyes
állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is
hozzáférhető legyen az alkotmány-koncepció jelenlegi szövege,
illetve a kodifikált tervezet. Meg kell találni azokat a csatornákat
is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények
eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez.
Az alkotmány-előkészítő munkát tehát a lehető legnagyobb nyitottság
és a legszélesebb nyilvánosság mellett javasoljuk végezni. Az az
elképzelés, hogy a szabályozási koncepciót még az Országgyűlés előtt
hozza nyilvánosságra teljes terjedelmében a Magyar Hirlap. Ezt
követően elkezdődne a szabályozás koncepciójáról a széles körü vita.
Egyetlen állampolgárt sem kell kizárni ebből a munkából, ugyanakkor
vissza kell utasítani bármelyik csoportnak azt az igényét, hogy az
egész társadalom nevében szóljon. Van tehát remény arra, hogy az
alkotmányozás a közmegegyezésnek, a konszenzusteremtésnek a
lehetőségét is magában foglalja. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az
előkészítés során nagyon kemény politikai vitákra is fel kell
készülnünk, s erre kondicionálnunk kell a pártszervezeteket.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 16:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)

Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet
szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés
jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve
a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából
kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben.

    Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott
szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel
összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban
kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni
a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos
forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben
közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés
intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja.
Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi
ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi
ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács,
a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági
szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat
képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban
meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is
müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a
különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét.

    Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben
célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az
önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó
jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a
törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a
szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom
célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy
ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell
fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására,
az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 16:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (6. rész)

Itt kell kimondani a rendeltetésszerü joggyakorlás elvét: mind
az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való
visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek
összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos
tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az
előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre
nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon
nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan
időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívájuk emelni,
ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy,
mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan
jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus
köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan
társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy
az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot -
vegyük át az új alkotmányba.

    Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a
politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definiciója.
Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a
többpártrrendszert, ugyanakkor a többpártrendszerr irányába mutató,
és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő
szövegtervezetet terjesztettünk elő.

    Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk
szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos
megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és
szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kiván
maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom
megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani.
Célszerü a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan
társadalmi szervezetek, közöttük pártok müködhetnek hazánkban,
amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az
alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel.

    Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos
kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy
az alkotmány egyenrangu tulajdonformaként ismerje el a közösségi és
az egyéni tulajdont, ugy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé
tesz. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és
a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne
célszerü azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes
taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti
tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve
szerepeljen az alkotmányban. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (7. rész)

Az alkotmánynak az emberi és állampolgári jogokkal, valamint az
alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban
leszögezte: az eddigi viták egyértelmüen megerősítették, hogy a
Magyarország által vállalt, a nemzetközi kötelezettségekkel teljes
egészében összhangban levő fejezet modern felfogásban szól az emberi
jogokról és az állampolgári szabadságjogokról.

    A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a
hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a
parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelmüen
érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor
kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre
Magyarországon.

    A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy-
vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás
parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány
olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második
kamara szerepén. Felfogásunk szerint a parlament első házában a
politikai képviseletek dominanciáját kellene biztosítani, és azt az
össznemzeti érdekek megjelenítésének a minél teljesebb körü
szinterévé téve. Érrdemes ugyanakkor gondolkodni azon, hogy bizonyos
érdekképviseleti szempontokat hogyan lehet egy második kamara
keretei között érvényesíteni, és így az érdekképviseleteket
bekapcsolni a döntéshozatalba.

    Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és
technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit
rögzíti. Külön napirend keretében kell áttekintenünk majd, hogy a
pártok jelenlétét és a választásokon történő indulását lehetővé tevő
új helyzetben milyen választási technológia szükséges a folyamatos,
fokozatos és kiszámítható átmenethez, amellyel közeledhetünk a
hatalomgyakorlás új formájához. Kizárólagosan versenyjellegü
megoldás ma nem ajánlható, mint ahogy egy csupán előzetes
megállapodásokon alapuló megoldás sem látszik célszerünek. E két
formának a kombinációját kell majd megtalálni.

    Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határozott,
következetes, kiszámítható kormányzásra nyíljék lehetőség. Ezt
szolgálja a kormány feladatainak a korábbiaknál részletesebb,
világosabb rögzítése, a miniszterelnök státusának, személyes döntési
illetékességének a megerősítése, és a miniszerek döntési és
felelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb
szabályozása. Az a javaslatunk, hogy a kollektív államfői forma
helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. (folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)

Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb
egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése,
hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez
álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős,
komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az
előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két
szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és
definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a
következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással
járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást
követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre.

    Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és
az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a
végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami
költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok
költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott
kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott
összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az
anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a
Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami
Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását.

    Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az
igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói
függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a
párthoz való tartozással. Sok országban ez nem
összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el
kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az
ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van
alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében
politizáljon.

    Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi
koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az
előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György,
majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az
átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami
egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel
terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (9. rész)

- Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében
rögzítse a jelképeket - jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e
kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegü viták folynak
majd, amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar
Népköztársaság hivatalos cimeréről. E viták lezárása korai lenne; s
az is nagy baj lenne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita
uralná az alkotmányvitát. Célszerü lenne e kérdésekben is higgadtan
kialakítani az álláspontot. Az állami cimert illetően azt kell
eldönteni, hogy megtartjuk-e a jelenlegi cimert, ami ellen sok érvet
mondtak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új
cimerre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi hagyományoshoz
térünk vissza - mondotta végezetül.

(folyt.köv.)


1989. február 20., hétfő 17:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (10. rész)

Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a
vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai
fontosságát, kifejtve a Központi Bizottságnak azt az igényét, hogy a
testület az alkotmány koncepciója kapcsán a legfontosabb politikai
kérdésekkel foglalkozzon, s az alaptörvény meghatározó elemeit
szükség esetén többször is tárgyalja. Markánsan kirajzolódott a
testület tagjainak az az igénye - közvetítve az alapszervezetek
álláspontját is -, hogy a párttagság minden lehető fórumon vegyen
részt az alkotmány-vitában, hiszen eredményes szereplése jótékony
hatást gyakorolna az önbizalom visszaszerzéséhez is. Szabó István
úgy vélekedett: az előkészítés eddigi időszakában ,,párt
indokolatlanul csendes volt, kevéssé hallatta szavát törekvéseinek
irányáról, indítékairól,,. Rendkívül fontosnak tartották többen is ,
hogy a párt, a kormány és a kommunista képviselők munkáját hangolják
össze az alkotmány-vitában.

    A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, illetve az
alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót,
azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül.
Egyetértés mutatkozott abban, hogy a jelenlegi társadalomfejlődési
folyamatban meghatározó szerepe van az új alkotmány kimunkálásának.
Lényeges ugyanis, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív
tendenciákat rögzítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a
kívánatos társadalmi, politikai fejlődés útját. Az alapelvek
elfogadására a nézetazonosság volt a jellemző, az egyes
részkérdésekben, s különösen néhány új jogintézmény bevezetésében
olykor eltérő vélemények is hangot kaptak.

    Az új alkotmány foglalja keretbe a társadalom szocialista
fejlődésének perspektíváját - hangoztatta többek között Vastagh Pál.
(Többen - így Hollán Zsuzsa is - úgy vélték: tisztázni kell a
szocializmus fogalmát, az MSZMP-nek a szocializmus építésének
céljait ,,naprakészen,, kell megfoglalmaznia.) Rámutatott, hogy
olyan korszerű államszer vezeti modellt kell megalapozni, amely a
társadalom, az állampolgár és az állam harmonikus kapcsolatának
megteremtését szolgálja. Fontos kérdésnek tartotta azt is, mennyiben
tudja az új alaptörvény összekapcsolni az államépítés történeti
értékeit, s a nemzeti hagyományokat. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész)

A vita az alkotmány szabályozási elképzelésének egyes részleteit
megerősítette, ugyanakkor gazdagította is a pártnak az
alaptörvénnyel kapcsolatos koncepcióját. Az alkotmány - húzta alá
Barabás János - mindenkor a politikai viszonyok terméke, vagyis a
politikai folyamatok alakulása dönt majd igazán az alkotmányozás
különböző kérdéseiben. Politikai deklaráció az alkotmány -
kapcsolhatók ide Kulcsár Kálmán szavai -, de nem pusztán politikai
kijelentéseket tartalmaz, hanem jogi tartalmával deklarál. Majd
mindegyik hozzászóló érintette az államforma meghatározásának
problémáját, amely körül már az eddigi viták során is élénk polémia
bontakozott ki. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy e témakörben
a politikai racionalitás alapján legyen kezdeményező, figyelembe
véve a párttagság politikai hangulatát is. Szabó István - abból
kiindulva, hogy a megnevezés lényeges politikai tartalmat hordoz -
leszögezte: ő maga a népköztársaság elnevezés megtartásával ért
egyet. Ez volt a véleménye Tőkei Ferencnek is. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 18:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP központi Bizottságának ülése (12. rész)

A Magyarország külpolitikai alapelveivel foglalkozó alkotmányi
fejezetek kapcsán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a
Magyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek
kapcsolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkotnak a népek között.
Nézete szerint az alaptörvénynek rendelkezni kellene afelől is, hogy
az államhatárral, az államterülettel ki és milyen körülmények között
rendelkezhet. Az országhatároknak az alkotmányban történő rögzítése
ország-világ számára megnyugtató volna abban a tekintetben is, hogy
bizonyítaná: nincsenek területi követeléseink - mondta Szűrös
Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag képviselőivel az
alkotmánykoncepcióról folytatott vita tapasztalatait.

    Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lénárd
kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból
az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet
érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az
egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. Dányi Pál
felvetette: az alkotmány szövegezésében külön a területi, helyi
önkormányzatok, s ezt megelőzően természetesen állást kellene
foglalni mind politikai, mind jogi értelemben a megyei, a területi
szint helyéről, szerepéről az államszervezetben. Mit kell értenünk a
ma nagyon felkapott önkormányzat szó alatt? - fűzte tovább a
gondolatot Koi Tibor. E témában vitát ,,jósolt,, abban, hogy a megye
a jövőben önkormányzati szervként, vagyis a tanácstestületet
megtartó, avagy hivatali típusú szervként működjék-e tovább.

    Sok hozzászóló foglalkozott az Országgyűlés szervezetével,
hatáskörével s a képviselő választások témakörével. Szűrös Mátyás
például beszámolt arról a feszültségről, amelyet a képviselőkben az
vált ki, hogy bizonyos szervezetek és személyek hangoztatják a
mostani összetételű országgyűlés alkotmányozásra való
alkalmatlanságát. Elmondta azt is, hogy valamennyi képviselőt nagy
mértékben foglalkoztat a Parlament jövőbeni szerepe és a választási
rendszer újraszabályozása. Egyértelmü az a véleményük - s ezt a KB
titkára is magáénak vallotta -, hogy erős parlamentre van szüksége
az országnak. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (13. rész)

Antalóczy Albert is az ,,erős parlament,, mellett tört lándzsát,
olyan mellett, ahol a közéletiség érdemben kifejezésre jut,
megjelennek a valóságos érdekek.

    E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétkamarás
parlament kérdése. A vélemények megoszlottak, Antalóczy Albert nem
látta indokoltnak a második kamara létrehozását, úgy vélekedett -
Szabó Istvánhoz hasonlóan -, hogy jelentősen lelassítaná a
döntéshozatalt. Köveskuti Lajos viszont a kétkamarás rendszert
tartotta megfelelőnek. Nézete szerint ez a forma javítaná az
érdekképivseleti munka hatákonyságát, egy-egy réteg véleménye a
képviselőik útján közvetlen kifejezésre juthatna. Mindehhez hozzá
tette, akár az egy, akár a kétkamarás rendszert vezetik be szivesen
látná, ha az érdekképviseletek, mint testületek jelölhetnének
képviselőket. Ehhez a véleményhez csatlakozott Szlameniczky István
is.

    Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rögzítésével,
illetve a tulajdonviszonyok alapelveivel foglalkozva többen is
véleményt nyilvánítottak. Barabás János úgy vélte: helyes az a
vitában is kialakult álláspont, hogy a tulajdonról, a gazdaságról
szólva az alkotmány elsősorban közhatalmi jogosítványokat, jogi
megkülönböztetéseket tartalmazzon. Vastagh Pál nézete szerint a
tulajdoni formák társadalmi funkcionálásának alkotmányi
meghatározását úgy rögzítsék, hogy a különböző tulajdoni formák
működésének társadalmi hatásai ne sérthessék meg az alaptörvényben
foglalt elvek érvényesülését.

    Tőkei Ferenc a közösségi tulajdonformák sokaságára való
utalásokat kevesellte a tervezetben, s javasolta: kerüljenek be a
szövegbe a magántulajdon, s - bizonyos mértékig, s nagyon pontosan
fogalmazva - a tőkés magántulajdon garanciái is. Szlamenicky István
és Köveskuti Lajos is állást foglalt a szövetkezet létrehozásának
szabadsága és annak alkotmányi rögzítése mellett. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (14. rész)

Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bírósági,
illetve az ügyészi szervezet felépítésével kapcsolatos részéhez
megjegyzést füzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, ,,de
jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma,,.
Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke - meghívottként vett
részt a tanácskozáson - két jelentős elvet emelt ki, amelynek
messzemutató kihatása van. Az egyik ilyen elv az, hogy az
igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatják. A másik, hogy a
közigazgatási bíráskodást az igazságszolgáltatási szervezeten belül
kell megszervezni, megfelelő, határozott szakmai elkülönüléssel. Nem
értett egyet az ítélőtábláknak - a koncepcióban alternatív pontként
javasolt - felállításával, mert szerinte ez a negyedik igazságügyi
fórum csak bonyolítaná a helyzetet. Az ügyészségekről szólva
kiemelte: azokat arccal a bűnüldözés, a nyomozás törvényessége, a
vádképviselet felé kell fordítani. Szíjártó Károly az ügyészségi
funkciók meghatározásánál elvetni javasolta azokat a
szövegváltozatokat, amelyek csorbítják az ügyészség jelenlegi
szerepét, s amelyek az ügyészi szervezetet - önállóságának
felszámolása útján - beolvasztanák az Igazságügyi Minisztériumba, s
a végrehajtó hatalom részévé tennék. A témakör kapcsán mások az
alkotmánybíróság jelentőségére hívták fel a figyelmet és többen
ugyancsak elutasították az ügyészségek feldarabolására irányuló
törekvéseket. Mi indokolja a javasolt fórumváltozásokat? - tette fel
a kérdést Kulcsár Kálmán, s meg is válaszolta: mindenekelőtt az
állampolgárok jogainak védelme. Meg kell kapniuk a lehetőséget a
második perorvoslatra, arra, hogy normatív módon, tehát nem
diszkrecionális jogtól, döntéstől függően fellebbezhessenek
másodszor is, ha úgy vélik: erre okuk van.

    Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény
bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének
kérdéseit. Egyöntetü vélemény alakult ki atekintetben, hogy a
jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő
hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. Mégpedig
úgy, hogy több jelölt közül közvetlen szavazással választanának a
jövőben elnököt - tette hozzá Antalóczy Albert. Ő egyébként olyan
minisztertanácsot látna szivesen, amely fokozott parlamenti
ellenőrzés alatt áll, de jelentős hatáskörrel. Nézete szerint a
miniszterelnököt az államfőnek kellene megbíznia, vagy kineveznie, s
a kormányfő választaná ki a minisztereket és mutatná be a
minisztertanácsot a parlamentnek. A parlament pedig a kormányprogram
alapján döntene a minisztertanács sorsáról. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (15. rész)

A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítható volt, s ezt
Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány
politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az
alaptörvényben meghatározandókat a társadalomra erőltesse. Éppen
ellenkezőleg, a pártnak azt kell tudatosítania, hogy az alkotmány
társadalmi alapokon történő megalkotásának folyamatában az MSZMP
lehetőséget lát a nemzeti méretű összefogás megteremtésére. (folyt.
köv.)


1989. február 20., hétfő 19:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (16. rész)

A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig
írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György
összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők
rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára,
összetettségére, sőt több buktatójára is. Kijelentette: az
alkotmány-vitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület
várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirenddel. A vitában
elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével
foglalkozó munkabizottság hasznosítja. Elmondta azt is, hogy az
alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb
lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal annak
társadalmi vitájában is sokkal többen vesznek majd részt, mint a
mostani fázisban. Kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért
nincs az előterjesztőknek világos állásfoglalása az alkotmány egyes
fejezeteivel, alapelveivel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben
rámutatott: szándékosan nem álltak elő végleges állásfoglalással,
mert még nem ismert a párttagok véleménye, s így a KB most azért nem
dönti el az egyes vitakérdéseket, hogy az alapszervezetekben ne egy
lezárt, megmásíthatatlannak tűnő anyag felett bontakozzék ki a
polémia, mert ez visszafogná a véleménynyilvánítási kedvet.

    Közölte azt is - ugyancsak észrevételekre reagálva -, hogy még
az idén új tanácstörvény-tervezetet dolgoznak ki a jogalkotók, már a
leendő alkotmány fényében vizsgálva a témakört.

    Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban
kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB
javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról
a testület a viták menetében is kapjon tájékoztatást. Indítványozta
továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon
megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság
által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság
mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig.
A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az
alkotmány-koncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt.

    A Központi Bizottság a további vita alapjául egyhangúlag
elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati
javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (17. rész)

Ezt követően - a napirendnek megfelelően - a párt
agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványi
Pál, a Központi Bizottság titkára.

    - Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándékaink és a
felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló
gazdasági megújulás, reformfolyamat része, s egy későbbi markáns
gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme - mondotta
bevezetőben. - Mi itt legutóbb a politikai változások ésszerű, a
társadalom által követhető üteme, s ami még fontosabb, előremutató,
vissza nem fordítható iránya mellett voksoltunk. A gazdaság előtt
tornyosuló, megoldásra váró feladatok ugyanakkor a gazdasági
megújulás gyorsítását, a gazdasági kérdésekkel való aktívabb
foglalkozást igénylik. Joggal hangzott ez el a Központi Bizottság
legutóbbi ülésének vitáján, mint ahogy az is, hogy: a társadalmi
átalakítás akkor lehet eredményes, ha a politikai és a gazdasági
reformfolyamatok összehangoltak.

    Az előadó utalt arra, hogy átfogóan, a múlt tapasztalataiból is
okulva kell újraformálni gazdaságpolitikánkat, annak részleteit,
majd egészét. A gazdaságpolitikánk fordulatát megalapozó, azt
előkészítő reformmunkálatok többlépcsős folyamatként zajlanak. Így
juthatunk olyan helyzetbe később, hogy a termelési, a
külkereskedelmi, a költségvetési-pénzügyi és a szociálpolitikai
koncepciók egységes egésszé formálódhassanak,
összeilleszkedhessenek. Így tehetünk szert aktuális, előremutató
gazdaságpolitikára, amely mögé szándékaink szerint
felsorakoztathatjuk a társadalom cselekvő erőit.

    - A Politikai Bizottság azért javasolta az elmúlt három évtized
egyik sikeres területe, az agrárpolitika továbbfejlesztésének
megtárgyalását, mert egyrészt gazdálkodásunk megújítása az
élelmiszertermelésben is új követelményeket támaszt, másrészt pedig
az élelmiszertermelés fejlődése - számos belső és külső ok hatására
- az utóbbi években lefékeződött és napjainkban sok mezőgazdasági és
élelmiszeripari üzem napi gazdálkodási gondokkal küzd. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (18. rész)

Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdek is, hogy egy eddig
eredményes ágazatnak változó világunkban is perspektívát, az ott
dolgozóknak megéhetési biztonságot, s mindannyiunknak továbbra is jó
élelmiszerellátást tudjunk biztosítani. Ehhez elengedhetetlen
agrárpolitikánknak a kor követelményeihez való igazítása.

    Az agrárpolitika felülvizsgálatára irányuló munka az MSZMP
kezdeményezésére tudományos és társadalmi fórumokon már közel egy
éve folyik. A Politikai Bizottság az elmúlt hónapban megtárgyalta e
politika megújtására készített javaslat-tervezetét. Az ott kialakult
állásfoglalás szerint javasolja a Központi Bizottságnak, hogy most
első olvasatban tárgyalja meg a tézistervezetet, majd járuljon
hozzá, hogy ezt követően szakmai, tudományos, érdekképviseleti
fórumokon - és természetesen az érintett pártszervezetekben - minél
szélesebb körben mondhassanak véleményt a javaslatokról. A
vélemények összegzése után - még ebben a félévben - újra
jelentkeznénk, akkor már az állásfoglalás végleges tervezetével. Úgy
gondolom, a Központi Bizottságnak most a koncepciót, a politikai
célrendszert kell meghatároznia. Azt követően pedig javasoljuk, hogy
a kormány dolgozzon ki egy részletes nemzeti agrárprogramot, amit
célszerű lesz az Országgyűlésnek is bemutatni.

    - Az agrárpolitika a jövőben sem veszít társadalmi-gazdasági
jelentőségéből. A mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó
élelmiszeripar változatlanul elsőrendű szerepet játszik a hazai
lakosság ellátásában, és lényeges tényező nemzetközi gazdasági
kapcsolatainkban. Nem kisebb jelentőségű az a szerepe sem, amelyet a
mezőgazdaság az ipari alapanyagtermelésben, vagy a lakosság
foglalkoztatásában, eltartásában betölt. A mezőgazdasági termelés
szorosan összefonódik a falusi települések fejlesztésével,
természeti adottságaink kihasználásával, a természeti környezet
megőrzésével, ápolásával.

    Az MSZMP agrárpolitikájának alapjait az 1957. évi
,,agrárpolitikai tézisek,, rakták le. Ennek alapgondolata az volt,
hogy a korábbi években sok méltánytalanságot átélt parasztság
bizalmát helyreállítsa; a termelési biztonság megteremtésével a
termelés fejlesztését az anyagi érdekeltség talajára helyezze; a
parasztság felemelkedésének anyagi bázisát a nagyüzemi gazdálkodásra
alapozza. Ezek az alapelvek mai ismereteink szerint is helyesnek
bizonyultak, mert megvetették az alapját egy, a magyar mezőgazdaság
történetében páratlan és nemzetközi összehasonlításban is figyelemre
méltó fejlődésnek. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (19. rész)

Az agrárpolitika érvényesítésében az alapelvek megtartása
mellett időről időre más és más szempontok is előtérbe kerültek.
Ezeket úgy sikerült alakítani, hogy ha hibákat is elkövetve, de
elkerültük a kezdetben modellnek tekintett sztálini agrárpolitika
legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit. Ugyanakkor helytelen
ideológiai alapra támaszkodott az a felfogás, amely hosszú ideig a
szövetkezeti tulajdont az államinál alacsonyabbrendűnek tekintette;
az 1970-es években a szövetkezetek erőltetett összevonásával a
gazdaságok méretének növelésére törekedett; időnként a háztáji
termelés, illetve a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő
tevékenységének fejlesztése ellen hangolt. Hiba volt, hogy
elhalványult a szövetkezetek szövetkezés jellege, és a kelleténél
nagyobb teret kapott az állami beavatkozás. Sok helyen kiüresedett a
szövetkezeti demokrácia, megszűnt vagy elvékonyodott a szövetkezeti
tagok gazdai érdekeltsége.

    Agrárpolitikánkra azonban inkább az eredmények, mintsem a hibák
a jellemzőek. Élelmiszergazdaságunk nemzetközi mércével mérve is
elismerésre méltó eredményeket ért el; 1960 és 1988 között a
mezőgazdaság megduplázta, az élelmiszeripar pedig megháromszorota
termelését. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ
élmezőnyébe tartozunk. (Igaz, hogy más fontos termékek termelésével
nem állunk ilyen előkelő helyen.) Eredményeinket a nemzetközi
közvélemény is elismeri. Ezek tették lehetővé, hogy az 1960-as évek
közepéig élelmiszerimportáló országból ismét jelentős exportőrré
váljunk, miközben idehaza kiegyensúlyozott élelmiszerellátást
biztosítottunk döntő részben hazai termelésből. Ezzel azonos értékű
változás a parasztság társadalmi, anyagi és szellemi felemelkedése,
a falu arculatának lényeges megváltozása, amit joggal tartunk
történelmi jelentőségűnek.

    Élelmiszergazdaságunk a magyar gazdaság és társadalom olyan
biztos pontjává, stabilizáló tényezőjévé vált, amiről a jövőben sem
mondhatunk le és nem is akarunk lemondani. Ezt azonban nem elég
kijelenteni, hanem meg kell teremteni a feltételeit, mindenekelőtt a
mai kor követelményeihez igazodó agrárpolitika kialakításával. A
felelősség nagy, de ez esetben elmondhatjuk, hogy jó alapról kell
továbblépnünk. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (20. rész)

A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is
számba kell venni azokat a körülményekeket, amelyek indokolttá
teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő
érdekeltséget és piaci alkalmazkodóképességet, amelyek együtt vannak
jelen és egymás hatását erősítik. Sok jel mutat arra, hogy a
mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek
egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelés pénzügyi feltételei
is hiányoznak, az eszközállomány elhasználódottsági foka növekszik.
A második tényező az a kihívás, amelyet a tartósan kínálati
helyzetben lévő bel- és külpiac, a protekcionista nemzetközi
kereskedelempolitika jelent. Ismeretes továbbá, hogy a mezőgazdasági
termelés sajátosságait a világon mindenütt figyelembe veszik. Ezt
tettük eddig mi is, ezt fogjuk tenni lehetőségeink szerint ezután
is. Azt is látni kell azonban, hogy az ország gazdasági helyzetének
a legutóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált nyomasztó következményei
alól a mezőgazdaságot, a parasztságot, de egyetlen ágazatot és
réteget sem lehet mentesíteni. Nem titkolhatjuk tehát, hogy a most
javasolt agrárpolitika egyrészt perspektívát, követhető programot,
megújulást kínál, másrészt viszont ez a politika az
élelmiszertermelés számára is igen kemény, erőfeszítéseket követelő
munkát jelent - mondotta a KB titkára, majd azokra a kérdéskörökre
hívta fel a Központi Bizottság figyelmét, amelyek a javaslatban
újszerűek, meghaladják agrárpolitikánk eddig követett szellemét és
gyakorlatát.

    Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést
emelte ki. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció
alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért
a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való
megfelelés határozza meg.

    - Abban nincs változás, hogy az élelmiszergazdaság alapvető
feladata továbbra is a belső piac kielégítése lesz. Az viszont már
nagyon is figyelemre méltó változás, hogy a jövedelemalakulás,
-differenciálódás hatása érzékelhető lesz az élelmiszerek belföldi
keresletében is. Azzal számolhatunk reálisan, hogy a következő
években várhatóan érdemben nem növekszik az élelmiszerek kereslete,
de egyaránt nő az olcsó és a magasan feldolgozott, speciális
termékek iránti igény. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (21. rész)

A jelenlegi állapot fennmaradásával a 90-es évek közepéig
számolhatunk. Ezt követően valószínűsíthető az egészségi szempontok,
a kényelem, a magasabb élvezeti érték előtérbe kerülése a fogyasztói
igényekben.

    A belső piacon várható változások mellett újra kell értékelnünk
élelmiszerexportunk mértékét, piaci lehetőségeit és ennek nyomán az
összetételét. Az országnak a jövőben is szüksége lesz arra az
exportra, amely az elmúlt évben kereken 1.5 milliárd dollárt és 1
milliárd rubelt hozott. Exportpozícióink azonban az elmúlt
évtizedben jelentősen megváltoztak: a hetvenes évek közepétől a
világpiacon a kínálat lényegében felülmúlja a fizetőképes
keresletet. Miután a piaci viszonyokban nem várható érdemleges
változás a következő években, fokozott mértékben kell alkalmazkodni
a különleges, magas minőségű piaci igényekhez, mert a magasabb
minőség nagyobb piaci esélyt és nagyobb jövedelmezőséget jelent.
Ennek különös hangsúlyt ad az 1992-ben egységessé váló
nyugat-európai piac, ami azért érdemel figyelmet, mert Nyugat-Európa
élelmiszertermékeink egyik legnagyobb tradicionális piaca.

    A másik nagy piacunkat, a KGST-országok piacát jelenleg a
kínálatot meghaladó fogyasztói kereslet, a hiányos választék
jellemzi. Ezen országokban azonban az élelmiszerpiac bővülésével
rövid távon nem számolhatunk. Ennek ellenére úgy tűnik, a
szocialista országok - elsősorban a Szovjetunió - egyes
alapellátását, választékot javító élelmiszertermékeink számára
továbbra is fontos elhelyezési lehetőséget kínálnak.

    Lényegi változást jelent, hogy a ,,feleslegek,, értékesítésének
gyakorlatáról a ,,piaci termelés,, gyakorlatára kell áttérnünk.
Ilyen típusú szemléleti, szervezeti és érdekeltségi korszerűsítés
nélkül a mai pozícióink megőrzése is kétségessé válik. A piaci
kilátások tehát azt sugallják, hogy ha piacon akarunk maradni - és
természetesen akarunk -, akkor jelentős és sokoldalú igazodásra,
szerkezetváltásra kell felkészülni. Úgy gondolom, hogy az
agrárpolitika megújítására tett javaslatainknak ez az egyik
legfontosabb - ha nem a legfontosabb - üzenete. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (22. rész)

Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci
szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a
termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél
szorosabb igazodásuk biztosíthatja. Ez persze nem lesz azonos a
korábbi évek ,,abszolút,, biztonságával, hiszen a lényegében
telített és protekcionista piac jellemzője éppen a változékonyság.
Az alkalmazkodás lehetséges eszközei közül kiemelte az érdemi
piacérzékenységet, ami a piaci (vagyis szabad) árak szerepének
növelésével, és a szélsőségek kezelésére szolgáló piaci intervenciós
rendszer működtetésével érhető el. Szükséges továbbá, hogy a
jövedelmek döntő részben a piacon való megítéléstől és ne a
költségvetési támogatásoktól függjenek. A piaci alkalmazkodás
feltételezi az élelmiszerkereskedelem fokozatos modernizálását, jól
működő nagybani piacok, árutőzsdék kialakítását, a termelők
kereskedelmi tevékenységének szélesítését, valamint széles körű
vertikális együttműködés megteremtését is.

    - A termelői biztonság tehát alkalmazkodást, más felfogású
strukturapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes
ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten
tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartós
szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár.

    A mezőgazdaság többszektorúságának fejlesztéséről szólva
rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az
ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek,
szakszövetkezetek és ezek társulásai mellett jelentős súlya van a
háztáji- és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az
esélyegyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és
közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés,
a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak
bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a
jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjének
meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak.
Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog j átszani
- az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó -
háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás.
(folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (23. rész)

A kistermelés és magángazdaságok perspektívájához azonban az is
hozzátartozik, hogy oldódjanak a mai földtulajdon-szerzési és
földhasználati kötöttségek, amelyek nem felelnek meg a piaci
gazdasági modell követelményeinek, akadályozzák a verseny
kibontakozását. Ennek legfőbb oka az, hogy a földek csak
korlátozottan forgalomképesek, a termőföldnek mint vagyonnak nincs
sem forgalmi, sem nyilvántartási értéke.

    A földtörvény korszerűsítése során az egyéni földhasználat
lehetőségeit célszerű bővíteni. Az egyéni földtulajdon-szerzést a
jelentkező igényekhez igazodóan piaci mechanizmusok útján, a
földforgalmazás adminisztratív korlátainak feloldásával lehet
biztosítani.

    A nagyüzemi szervezeti keretek és autonómia korszerűsítése során
ugyancsak meg kell haladni az eddigi lehetőségeket és gyakorlatot. A
jelenlegi merev, rugalmatlan kereteket tovább kell fejleszteni, hogy
alkalmasabbak legyenek a piachoz való rugalmas igazodásra és az
emberi kezdeményezőkészség, vállalkozás kibontakoztatására. Ezt az
igényt olyan típusú nagyüzemi formák és keretek elégítik ki, amelyek
a nagyüzemen belül önállóan gazdálkodó, vállalkozási jellegű
szervezeteket működtető központtá válnak. Ahol erre igény és
lehetőség van - szigorúan az önkéntesség alapján - a nagyüzemek
rugalmasan alakulhassanak át adottságaiknak jobban megfelelő, a
piaci alkalmazkodást jobban szolgáló szervezeti formává: ideértve a
szövetkezetek átalakulásának lehetőségét is különböző társaságokká,
vagy akár ennek fordítottját is. A piac tényleges működése azt is
igényli, hogy a nagyüzemek mint piaci szereplők megfelelő
önállósággal, autonómiával rendelkezzenek. Ehhez le kell építeni az
aprólékos jogi és pénügyi szabályozást, a gazdálkodásba való
formális és informális beavatkozásokat.

    A tulajdonviszonyoknak a népgazdaság egészében indokolt
továbbfejlesztése mellett az agrárpolitika megújítása is igényli a
szövetkezetpolitika korszerűsítését. Az elmúlt időszakban a
szövetkezeti sajátosságok kellő érvényesülését, s főleg a tagok
tényleges tulajdonosi pozíciójának gyakorlását nem tette lehetővé a
döntően szövetkezetekre is alkalmazott, az önállóságot nagymértékben
korlátozó állami, jogi és pénzügyi szabályozás. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (24. rész)

Ezért a szövetkezeti törvény korszerűsítése keretében lehetővé kell
tenni, hogy önkormányzati hatáskörben a vagyonnövekedés egy része
felett a tagok meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorolhassanak.
Ez a tagok valódi tulajdonosi érdekeltségének és kockázatának
érvényesülésével segítse elő a közös gazdaságok fejlődését.

    Az ágazati érdekképviselet korszerűsítésének szükségességét
indokolva rámutatott, hogy a mai rendszerben megoldatlan az egyes
termelő ágazatok szakmai érdekképviselete, márpedig a piaci
korlátok, az alkalmazkodás követelménye a termelők részéről ezt
nagyon is szükségessé tenné. Ezek szerveződhetnének országosan, de
területenként is, az érdekeltek elképzelései, igényei alapján.
Indokoltnak látszik egy agrár kamara létrehozása is, amely alulról
fölfelé, szigorúan az önkéntesség alapján szerveződve keretet
adhatna az élelmiszergazdasági érdekek országos és esetleges
területi képviseletének, illetve az ágazaton belüli részérdekek
megjelenítésének, egyeztetésének és feloldásának. Az agrár kamara,
mint gazdasági érdekképviselet mellett, a mezőgazdasági szövetkezeti
sajátosságok képviseletére, a szövetkezeti parasztság érdekvédelmére
- megújuló formában - továbbra is szükség van.

    Iványi Pál a továbbiakban elmondotta: az új agrárpolitikai
koncepció egy korábbi változatát véleményezésre megküldték néhány
alternatív szervezetnek is. Azóta az agrárpolitika megítéléséről más
szervezetek is véleményt mondtak; néhány közülük önálló
agrárpolitika kidolgozását kezdte meg.

    - Az alternatív szervezetek véleményében közösnek mondható az
elmúlt negyven év igen éles kritikája, sok esetben az eredmények
lebecsülése. Egy részük a szövetkezeteket, az egész szövetkezeti
mozgalmat elhibázottnak, sztálinista képződménynek tekinti. Egyesek
a jövőt a farmergazdaságokban látják, és új földosztást hirdetnek.
Ezek a vélemények a magyar társadalom és gazdaság utóbbi harminc
évének azt a talán legsikeresebb vállalkozását kérdőjelezik meg,
amit egyébként nemzetközileg is elismernek - hangsúlyozta, utalva
olyan sajátosságokra, mint a nagyüzemeink körül, velük szoros
kapcsolatban létrejött háztáji- és kisegítő gazdaságokra, a
nagyüzemeknek a magyar falvak megújulásában játszott szerepére, és
jelentős feldolgozási, egyéb ipari-kereskedelmi tevékenységükre.
(folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (25. rész)

A mozgalom értékeit méltatva kiemelte: mezőgazdasági
termelőszövetkezeteinkre kezdettől jellemző a szövetkezeti
demokrácia érvényesítése. Ez többszázezer embert tanított meg a
demokrácia lényegére, a közösség szerepére, értelmére.

    - Nem új földosztásra és ennek alapján a mezőgazdasági üzemeket
felváltó farmergazdaságokra van tehát szükség. De szükség van a
családi vállalkozások és magángazdaságok szerepének növekedésére,
valós hatékonysági előnyök alapján. Ennek előfeltétele egy szektor-
és szervezetsemleges szabályozás.

    Nem fogadható el egyes alternatív csoportoknak az a
megállapítása sem, hogy a parasztságnak nincs politikai
érdekképviselete. Az MSZMP mindig kiemelten kezelte a magyar
parasztság sorsát, amit bizonyít az elmúlt 30 év fejlődése is. A
magyar parasztság történelmében nem volt még egy hasonló korszak,
amely gazdasági, kulturális és politikai területen évszázados
mulasztásokat pótolt volna.

    Egyes alternatív szervezetek az integrációs problémákat központi
utasításokkal, valamiféle kényszeregyesülésekkel kívánják megoldani.
Korábbi gyakorlatunkból okulva úgy látjuk, hogy a vállalati
tevékenységbe, szervezetbe nem célszerű kívülről beavatkozni.
Ehelyett a szerves fejlődés hívei vagyunk, amit a most elfogadott
társasági törvény és a piaci hatások fel fognak gyorsítani.

    Az alternatív szervezetek véleménye ugyanakkor számos esetben
egybeesik a miénkkel. Ezek megerősítették, vagy kiegészítették
javaslatainkat és szerepelnek tervezetünkben. Ilyen például: a
többszektorúság korábbinál tágabb értelmezése. A koncepció kiegészül
a szövetkezetek sokszínűségével, a gazdasági társaságokkal, továbbá
a már említett családi- és magángazdaságok körének bővülésével.
Hangsúlyozták azt is, hogy a piaci versenyfutásban valamennyi
szereplőnek meg kell adni az esélyegyenlőséget. Ez találkozik azzal
a szándékunkkal, hogy a jövőben tevékenységet szabályozunk és nem
szervezeteket, vagy szektort. Egyetértés van köztünk abban, hogy
számoljuk fel minden területen - ágazaton beliüli kapcsolatban éppen
úgy, mint az ágazat külső kapcsolataiban - a még meglévő
monopóliumokat és abban is, hogy az agrárolló nyílásának fékezése,
megállítása végett az élelmiszergazdaság árrendszerének jelenlegi
kötöttségeit oldani kell és harmonizálni kell azt az általános
árrendszerrel és ármechanizmussal. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (26. rész)

- Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a
politikai-gazdasági reformfolyamattal. Csak akkor lehet sikeres, ha
a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a
reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki
az agrárpolitika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan - az
élelmiszergazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását
célzó - tézis-tervezettel jelenjünk meg a társadalom széles
nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű
társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználásával a
végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai
koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek
mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az
érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézis-tervezetek
vitájára - mondotta végezetül a KB titkára. Javasolta, hogy a KB
járuljon ahhoz is hozzá, hogy a tézis-tervezetet az
élelmiszergazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják
meg, mint az érdekképviseleti szervek, az Országgyűlés illetékes
bizottságai és agrárszekciója, az MTA és a MTESZ testületei,
bizottságai. Külön is fontosnak tartotta az agrárértelmiség
véleményének kikérését és megismerését, tapasztalatainak
hasznosítását.

    A Központi Bizottság kedden reggel 8 órakor az agrárpolitika
megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését.
(folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (27. rész)

x x x



A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a
párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI
munkatársának. Előljáróban elmondta: - Napirend értékünek
tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt
elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos
terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes
számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés
döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző
módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmult
napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette:
egészsége javul, dolgoznia kell.

    Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi
pontjáról szólva hangsulyozta: a Fejti György előterjesztését követő
szerteágazó, sokszinü és igen hasznos vitában tizenöten mondták el
véleményüket, öten írásban adták le hozzászólásukat, ketten pedig
hozzászólás értékü kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában.
Közöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi
kormányzat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányozási
folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azonban igen fontos
állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki
tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak itélték meg a
testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s
e vitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan
vegyenek részt aktivan a társadalom egészében folytatandó
polémiában.

    Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében
volt tettenérhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom
módjára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végigvonultatni,
hanem a preambulumban kell rögziteni azt, hogy szükséges a
történelmi fejlődés szocialista perspektivájának megfogalmazása.
Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is
ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita meghatározó
elemeiként szerepel a mult, a jelen és a jövő, kezdve az ezer éves
államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerü problémáinak
felvetésével, egészen a szocialista perspektiva felvázolásáig.

    A vitából kiemelhető fontos kérdésnek itélte Kimmel Emil a
gazdasági alkotmányosság követelményének megfogalmazását abban az
összefüggésben,, hogy a gazdaság a nép jólétét szolgálja. A
tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcionális
nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi
kormányzat részéről elhangzott felszólalásokban. (folyt. köv.)


1989. február 20., hétfő 19:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (28. rész)

A mintegy hat órás vitában egy haladó államszervezet igénye
rajzolódott ki. Többen javasolták: az alkotmány vegye elejét a
rekapitalizációnak, vagy - visszautalva ezzel összefüggésben a
Központi Bizoittság február 1O-i ülésére -: a párt meghatározó
szerepét politikai eszközökkel kivánja biztositani, valamint annak
felvetését, hogy az alkotmány tiltsa a hatalom kizárólagosságra való
törekvést. A beterjesztett anyagnál erőteljesebben kapott hangsulyt
a kétkamarás parlament létrehozásának mérlegelése, s az is, hogy az
egész alkotmányozási folyamatot a teljes nyilvánosság jegyében kell
végigvinni.

    Az esti órákban berekesztett ülés második napirendi pontja az
agrárpolitikai koncepció volt, amelyet Iványi Pál KB-titkár
terjesztett elő. Kedden a tervezet feletti vitában folytatódik a
tanácskozás, amelyen a szakma jeles képviselői kértek szót. Kimmel
Emil véleménye szerint: - Ismerve személyiségüket, várhatóan
szenvedélyes, a mezőgazdaság, illetve az ott dolgozók érdekeit
markánsan figyelembe vevő vita bontakozik majd ki. Az ezt követő,
harmadik napirendet Lukács János terjeszti elő: témája a megyei,
városi pártértekezletek tapasztalatainak összegzése.

    A testület végül a különfélék között személyi kérdésekről is
tájékozódik: már nyilvánosságot kapott, más fórumokon korábban
eldöntött ügyeket vesz tudomásul. Az ülést követő nemzetközi
sajtókonferencián bővebben erről is tájékoztatást adnak az
illetékesek - mondotta végezetül a helyettes szóvivő. (MTI)


1989. február 20., hétfő 19:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Halló Lehocki Dániel vagyok. Címem: Budapest, Ménesi ut. 40. H/11—18. Szép Zoltán úrnak szeretném üzenni, hogy várom a hívását. Már többször ígérte hogy hív és nem hív. Tel: 658-396. Várom, mindig várom, de sosem hív. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD