|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó képviselőinek tanácskozása
"Olyan politikai és társdalmi helyzetet, légkört kell
teremteni, amelyben bárki, félelem nélkül nemzeti vagy etnikai
kisebbséginek, illetve ezekhez tartozónak vallhassa magát.
- Konkrét segítséggel, felvilágosítással és más módon az adott
településen közre kell működni abban, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségek a helyhatósági választáson élhessenek az önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény kínálta
lehetőségekkel.
A tanácskozás résztvevői megengedhetetlennek tartják azt, hogy a
kisebbségeket bármely párt pártpolitikai célokra használja fel.
Megállapítják azt is, hogy az 1990. szeptember 30-án esedékes
helyhatósági választást a kisebbségi problémák megoldásának csak
egyik, bár jelentős állomásának tekintik.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Interjú Kállay Kristóffal
"- Kállay Kristóf vagyok, idén április 8-ikától a magyar
parlament egyik tagjaként tevékenykedem, független képviselőként
jutottam be Szabolcs megyéből, azon belül is Nagykálló körzetéből.
- Ez a Nagykálló nagyon ismerős, egy jól ismert Kállay képviselő
jött onnét: Kállay Miklós, az egykori miniszterelnök. Milyen
rokonságban van - volt - vele?
- Nagyapán volt.
- Képviselő úr, milyen volt a megválasztása ezzel a névvel -
segített a név, vagy pedig ártott?
- Valószínűleg segített, bár kétségtelenül megpróbálták
kihasználni azt is, hogy ezzel ártsanak, de ez nem sikerült. Tehát
ahol ismerték a család nevét, ott kifejezetten jól csengett ez a
név.
- Milyen nagy a kerület?
- 60 ezer fő, ezen belül körülbelül 40 ezer fő, aki
választóképes.
- Hogyan oszlanak meg a helységekben?
- Nagykálló mint város, 16 község van és 20-30 tanya.
- Hogyhogy képviselő úr függetlennek lépett föl? Nem talált
pártot, amelyik az ön ízlése szerinti volt?
- Pártot többet is találtam ugyanis most vagyok független
képviselő, de a rajtnál három párt támogatott, mégpedig a Fidesz, a
szabaddemokraták és a kereszténydemokraták - csak abban maradtunk,
hogy nem csatlakozom egyikhez sem, hanem függetlenül tevékenykedek."
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolodó MTI-fotók |
|
|
|
|
1989. november 20. |
Berlin, 1989. november 20. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: Berlinben a szabadság első jeleként vették birtokukba az emberek Németország megosztottságának jelképét, a várost kettéosztó falat. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlin, 1989. december 22. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: a Brandemburgi kapunál 1989. december 22-én 0 óra 40 perckor kiemelték az első panelt a berlini falból. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: népünnepély a falon. |
|
Kapcsolodó MTI-hírek |
|
|
Kapcsolódó rádióhírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|