|
|
|
|
|
|
Kapcsolodó MTI-fotók |
|
|
|
|
1989. november 20. |
Berlin, 1989. november 20. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: Berlinben a szabadság első jeleként vették birtokukba az emberek Németország megosztottságának jelképét, a várost kettéosztó falat. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlin, 1989. december 22. Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: a Brandemburgi kapunál 1989. december 22-én 0 óra 40 perckor kiemelték az első panelt a berlini falból. |
|
|
|
|
|
1989. december 22. |
Berlinben az NDK "államhatárának biztosítása céljából" 1961. augusztus 13-án éjjel a néphadsereg és a rendőrség egységei megszállták a szovjet zónát és 45 kilométer hosszúságban szögesdróttal, drótakadályokkal lezárták, majd falat építettek a két városrész közé. A fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű Nyugat-Berlinbe menekülését. Az NDK-s határőrök 1989. november 9-ig, - ekkor kezdődött meg a fal szétrombolása - 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. A képen: népünnepély a falon. |
|
Kapcsolodó MTI-hírek |
|
|
Kapcsolódó rádióhírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|