Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › november 08.
1989  1990
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Mozgóképgyártó vállalkozók nyilatkozata

"A műsorgyártásban a vállalkozók szabadverseny keretei között készítsék pgramjaikat, a sugárzást bonyolítsák a közjogi és független televíziók (gyártás nélkül) az igazgatást lássa el a Kormány és annak szervei, az egész rendszert pedig ellenőrizze a Parlament."
BBC, Késő esti panoráma:

Tőkés István meghurcoltatása

"Sokat gondolkodtam azon, hogy az ember miképpen mérje fel a jelenlegi egyházi helyzetet éppen itt, Romániában. Ezzel kapcsolatosan akarva, nem akarva a fiamra kell gondolnom, aki Tőkés László remformátus lelkész Nagyváradon."

Országgyűlés - második munkanap (1. rész) - Kulcsár Kálmán

1989. október 18., szerda - Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette.

A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület még kedd
este összeült, hogy a házszabályoknak megfelelően véleményt
formáljon az alkotmánymódosítási vitában elhangzott újabb képviselői
indítványokról. Mivel a testület nem fűzött szóbeli kiegészítést
jelentéséhez, a bizonyos politikai nézetkülönbségeket is felszínre
hozó vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
összegezte.

    Megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem
kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú
politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. A jogi bizottság
és a kormány által is támogatott módosító indítványok főleg a szöveg
,,finomítását,, célozzák.

    Egy kérdésben véleménykülönbség van a jogi bizottság és a
kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti
Csaba (Hajdu-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdu-Bihar m., 13.
vk.) javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai
államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán
szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák.

    A miniszter csaknem egyórás beszédében kitért azokra a módosító
indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az
előterjesztő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Südi Bertalan
(Bács-Kiskun m., 12. vk.) javaslata, miszerint lehetőséget kell adni
arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben: a bíró
és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás
közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba.

    Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12.vk.) azon
indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem
helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A
miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind
pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel; emlékeztett a
Varsói Szerződésben foglaltakra, valamint hazánk közreműködésére az
ENSZ békefenntartó, vagy tűzszünetet ellenőrző tevékenységében.
(folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 11:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (2. rész) - Kulcsár Kálmán

A miniszter tájékoztatta az országgyűlést, hogy Raffay Ernő
(Csongrád m., 1.vk.) a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta
azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai
tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását indítványozta.

    A köztársaságielnök-választásról szólva - utalva Balla Éva
(Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására - rámutatott: a jelenleg
folyó politikai viták hangnemét tekintve aligha lehetne a jelenlegi
helyzetet tovább destabilizálni. Reményét fejezte ki, hogy az
államfő-választási küzdelemben résztvevők nem egymás lejáratására
törekszenek majd, hanem saját magukat, saját programjukat igyekeznek
elfogadtatni.

    Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot
alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő
új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak.

    Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a
jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mintegy a postás szerepét
töltötte be. Kijelentette: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő
új alkotmány - parlament által elfogadott - szabályozási elveire
épít. Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő
változtatásokat, azért, hogy ne legyen nagy különbség a későbbi
alkotmány és a jelenlegi módosítás között. Kitért a képviselő azon
véleményére is, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon csak az
elvekről határozzanak. Mint mondotta: a tárgyalásokon azért
szövegezték meg a módosító javaslatokat, nehogy az a vád érje később
a kormányt, hogy a kodifikátorok megváltoztatták az elfogadott
alapelveket. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP tárgyalócsoportját
Pozsgay Imre vezette, aki tagja a kormánynak; már csak ezért sem
lehet postásnak nevezni a kormányt. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 11:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (3. rész)

Ezután a határozathozatali procedura következett volna. De a
szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.
     ----------------
vk.) szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a
köztársaságelnök-választást, az SZDSZ petíciója értelmét veszti.
Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200
ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ
kezdeményezését a Parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell
halasztani az elnökválasztást. Máskülönben a későbbiekben súlyos
alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki.

    E hozzászólás a keddi napkezdő polemiához hasonló vitát
robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) kétségbevonta az
     -----------
aláírásgyűjtés tisztességét, mert szerinte az aláíróknak nem mondták
meg, ha most nem választanak népszavazással köztársasági elnököt, a
továbbiakban már nem is lesz arra módjuk. A megszólalási lehetőséget
megragadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napi
     -------------
javaslatára, mégpedig a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus
megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem
fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Mint mondta, e kérdéskör
tisztázása nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Kérte a T. Házat,
hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity
     --------------
Marin javaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés
olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az
írásban benyújtott törvénymódosítási javaslatokkal tud foglalkozni.
Ha a képviselők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan
indítványaikat, a bizottságnak - az ügyrend alapján - nincs módja,
hogy azokra érdemben reagáljon.

    E kis kitérő után ismét a köztársaságielnök-választás állt a
vita középpontjában.

    Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) is szót kért, és Tallóssy
    -----------
képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója
és javaslata, illetve a Ház döntési lehetősége között. Szerinte a
képviselőknek most el kell fogadniuk az alkotmánymódosítást. Az
Országgyűlés írja ki a köztársaságielnök-választást, s a nép ez
esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a
szavazásra.

    Újabb és újabb képviselők jelentkeztek hozzászólásra.
(folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 12:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (4. rész)

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) úgy vélekedett,
----------------------------
hogy az Országgyűlés egyfajta csapdába kerülne, ha felrúgná a nép
bizalmát élvező többpárti megállapodást. Ha a képviselők elfogadják
a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalu
megállapodás a mai Parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire.
Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztázására.
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) kifejtette: semmiféle
--------------
ellentmondást nem lát e kérdésben. A parlament döntésétől
függetlenül, ha több százezren népszavazást kérnek, akkor legyen
népszavazás. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló
észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Kérte, hogy a
szünetben folytatandó tanácskozásba vonják be a nemzeti kerekasztal
jelenlévő résztvevőit is.

    A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s
egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az
Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző
parlamenti frakciók vezetőit.

    Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az
     -------------
egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől,
bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait.

    Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár
     ------------
m., 18. vk.) - támogatva Mándity Marin javaslatát - szorgalmazta,
hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta
lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító
indítványt. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 12:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (5. rész)

A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh
Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az
Országgyűlés plénumán.

    - Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége:
ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok
túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből
adódóan most kívánok köszönetet mondani az Országgyűlésnek azért,
hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre
tűzte.

    A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve
és mérlegelve azt javasolja - folytatta a kormányfő - , hogy minden
napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és
döntsön. Ugyanakkor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet
el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen
vannak közéletünkben. A benyujtott aláírások hitelesítése
megkezdődött, de a hitelesség ma még - és gondolom az ülésszak alatt
- nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés - a kormány
véleménye szerint - nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott
feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés
végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott
döntések egyikét-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre - a
dolgok törvényes rendje szerint - kell majd az Országgyűlésnek
visszatérnie.

    A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak
az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 13:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (6. rész)

Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre
teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A
házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról
pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a
törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át
tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról
egyenként döntött a Ház. Ezt a meglehetősen bonyodalmas - ámbár
feltétlenül szükséges - szavazási procedúrát nagymértékben
megkönnyítette a szeptemberben már sikerrel vizsgázott szavazógép
használata. (Bizton állítható, hogy a számítógépes rendszer a lehető
legjobbkor állt szolgálatba, hiszen a képviselők emlékezetében még
élénken él a szektoronkénti szavazás időrabló, kaotikus rendszere.)
A szavazással kapcsolatos fontos tudnivaló volt az is - s erre az
elnöklő Fodor István is figyelmeztette a törvényhozókat -, hogy az
alkotmány módosításához minősített többség, az országgyűlési
képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A jelen esetben
tehát a módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett
támogatnia.

    A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az
Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi
tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni
javaslatot elvetett a Parlament. Így például nem érte el a
minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek
az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül,
népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg
az államfő választásának joga. Miként az alkotmánymódosítás másfél
napos vitájában is nyilvánvalóvá vált, a sarkalatos törvények közül
is éppen a köztársasági elnöki intézménnyel, az államfő
megválasztásának módjával kapcsolatos kérdések váltották ki a
legsarkítottabb véleményeket. A szavazás során elutasított módosító
indítványok között is több olyan volt, amely valamilyen formában
éppen a köztársasági elnöki intézményt érintette. Így az
Országgyűlés elutasította Balla Évának azt a javaslatát, hogy
töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely
kimondja: a köztársasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az
új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor - a választópolgárok
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással választják meg. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 16:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (7. rész)

A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez -
azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök
megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés
feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás
útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató
szavazatot kapott a Parlamenttől.

    A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi
Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is
interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő
többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság
támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére
Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a
szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott.

    A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító
indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest
ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt
szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először
arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány
bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a
megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity
képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt,
amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az
alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti
és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó
tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a
nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket
a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az
anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

    A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az
elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen
eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal
általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az
alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő
válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az
alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 16:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (8. rész)

A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés
jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő
három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum
országgyűlési ismertetését az aláírók kérték.

    ,,A politikai egyeztető tárgyalások gazdasági középszintű fóruma
aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon
értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákban történő
olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A
visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja
garanciális intézkedések megtételét, beleértve egyes korábbi
jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő
jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi,
ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnal megtételére
szólít fel. A gazdasagi irányításért felelős szerveket arra hívja
fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés
gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt
esetben kezdeményezzék a felelősségre vonást. A nyilatkozó felek
szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi
nyilvánosság széles körű biztosítását,, - jelenti ki a három
tárgyaló fél a nyilatkozatban. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 16:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (9. rész)

Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről,
gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A
törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette
elő.

    Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása
három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli
alkotmányos szerepüket, funkciójukat, működésük alkotmányos
korlátait az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény
tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás - a politikai
megállapodásokkal összhangban - az egyesülési jogból mint
alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az
egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az
egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon
lényeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban -
hangsúlyozta a miniszter -, hogy a párttevékenység jogi korlátja
azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a
büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül
az alkotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az
erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve kizárólagos
hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat
elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat tartalmazza.

    Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb
politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának
kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a
párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek
eredménye a törvényjavaslatban megfogalmazott két szabályozási
változat. Az ,,A,, változat egy általános tételt és egy, a fegyveres
erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz.
Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem
hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter
felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség
tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat
az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a
fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem
tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei)
szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán
kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget
is betölthetnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek
szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek
vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb
párttisztséget - vezetőségi tagságot - betölthetnek. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 16:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (10. rész)

Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az ,,A,, változatot a kormány,
valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja.
Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek
tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná
országos és megyei párttisztségek viselésétől.

    A ,,B,, változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az
korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai
egyesülési jogát, mert ezeken a munkahelyeken nem hozhatók létre és
nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az
egyéb munkahelyeken történő pártalapítást és működtetést az egypárti
politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A
fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve
párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az ,,A,,
változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak
bizonyos munkahelyeken tiltó ,,B,, változat szerzett többséget az
MSZP kongresszusán.

    Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges
eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen
nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen
is szerveződjenek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek
politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb
vonatkozásban nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkotmány
módosításáról elfogadott törvény az alkotmánybírákra és a bírákra
vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Bejelentette, hogy egyetért
a jogi bizottság jelentésében foglaltakkal, s kérte a
törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (11. rész)

Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint
mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a
pártok között. Az előadó utalt arra, hogy a bizottság többször is
foglalkozott a sarkalatos törvények tervezetével. E megbeszéléseken
többen is feltették a kérdést: miért nem foglaltak helyet az
Országgyűlés képviselői a nemzeti kerekasztalnál? A képviselőket
lelkiismeretükön, politikai józanságukon kívül mi kötelezi arra,
hogy törvényerőre emeljék az ott elfogadottakat?

    Szigethy Dezső kiemelte: a tervezet vitája során sok esetben a
hatalom biztonságának, illetve bizonytalanságának kérdéséhez
kanyarodtak vissza. Hiába, mindannyiunkban elevenen él 40 év
történelmi tapasztalata - mondotta. - Még elképzelni is nehezen
tudjuk egy kölcsönös tolerancián, egymás tiszteletben tartásán
alapuló politikai kultúra működését sűrű tilalomfák, törvényi
védőbástyák biztosítékai nélkül. Pedig nemzeti felemelkedésünknek,
Európához való csatlakozásunknak más alternatívája nincs és nem is
lesz.

    A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és
sportbizottság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy
pártszervezetek létrehozását és működését a törvény tiltsa meg a
nevelési és oktatási intézményekben is.

    A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság
egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Úgy
foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt
rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket,
helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják, díj ellenében. A jogi
bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali
szervezetében és az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével
egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres
erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munkahelyeken az
országgyűlésiképviselő-választások előtt legalább 90 nappal kell
megszüntetni a pártszervezeteket. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 17:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (12. rész)

Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Beremendi Cement- és
----------
Mészművek művezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakuló
többpártrendszer, a demokrácia sajátos magyar volta miatt a közös
Európa-házban Magyarország még nem lehet egyenrangú partner. A
pártok taktikázásával kapcsolatban figyelmeztetett: ezek az akciók
politikai vákuumot idézhetnek elő, és ez a helyzet a politikai
kalandoroknak kedvez.

    Választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság
szerint sokkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a
gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik,
hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. A képviselő nem helyeselte a
pártok munkahelyi szerveződését, s a pártok költségvetési
támogatását. A többpártrendszer létével szerinte nincs szükség más,
,,megfoghatatlan,, általános társadalmi szervezetre. Ezek közé
sorolta a Hazafias Népfrontot és ebben a formájában a
szakszervezetet is. ,,Az érdekvédelem most is látszatvédelem csupán,
tisztelet a kivételnek,, - mondta.

    Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház
    ------------
osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok
esélyegyenlőségét, előjogot az MSZP sem élvezhet. A munkahelyi
pártszervek eddig a hatalmi piramis alapjait jelentették, most ezek
lebontása a cél, s nem az, hogy további 10-15 pártot beengedjünk a
munkahelyekre. Igaz ugyan, hogy az MSZP kongresszusa a munkahelyi
pártszerveződés mellett voksolt, ez azonban - a képviselő
álláspontja szerint - legfeljebb egyetlen párt szándéka, a kérdés
viszont nem egy párt ügye. A képviselő úgy vélekedett, hogy a
jelenlegi Országgyűlés is elkötelezte már magát a reformok mellett,
s most döntésük előtt - lévén a képviselők többsége megválasztásakor
MSZMP-tag volt - felül kell emelkedniük a puszta pártérdekeken.
Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen a
munkahelyi pártszerveződés ellen szavaz. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 17:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (13. rész)

Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin
--------------
Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a Független
Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményét is tolmácsolva
kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is
működhetnének. Amennyiben a politikai pártok valóban nem kívánják a
gazdálkodást közvetlenül, helyi szinten befolyásolni, akkor
indokolatlan a munkahelyi szervezetek fenntartása. A pártszervek
munkahelyekről való kivonulását indokolja az is, hogy károsan hatna
a gazdaságra, ha a munkahelyek pártpolitikai harcok színterévé
válnának. A pártok munkahelyi jelenléte sérti a gazdasági és a
szakszervezeti érdekeket. Ezzel kapcsolatban közölte: a független
szakszervezetek nem fogadják el egyetlen párt irányítását sem, s
elvük, hogy világnézet és pártállás a munkahelyeken se előnyt, se
hátrányt ne jelentsen senkinek.

    Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott
    ----------------
figyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok
csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a
törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is
nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes bérleti szerződések felmondására
általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni.

    Szücs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.)
    -----------
- a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is
tolmácsolva - a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartotta,
hogy bármely párt vagy mozgalom az állami költségvetésből nyújtott
támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működését is.
Tevékenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a
nyereségérdekeltségben működő gazdasági egységek támogatásából
eredhet. A NDSZ nevében javasolta törvényben rögzíteni, hogy
semmilyen párt vagy mozgalom nem fogadhat el hozzájárulást,
támogatást külföldről. Ez - véleményük szerint - sértené a nép, a
nemzet szuverenitását.

    Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) nyugalmazott vezérőrnagy
    -----------
megkérdezte az igazságügyminisztert: mi indokolja, hogy a
fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990.
december 31-ig bezárólag kell megszüntetni?

(folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 18:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (14. rész)

Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m. 3. vk.) gimnáziumi tanár

---------------------
- reagálva Bódi János felszólalására - rámutatott: a pártok működése
a demokratikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen
eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a
pártokat nem szeretni.

    Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott
    ------------------
megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott működjenek, ahol
szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak a tagja akar lenni.
Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami
költségvetési támogatásra semelyik ne tartson igényt. De mivel az
esélyegyenlőséget biztosítani kell, ezért ebben a párttörvényben meg
kell határozni, hogy milyen kritériumok alapján részesülhetnek
támogatásban a különböző szervezetek, például a választásokkor. Ki
kellene térni arra, hogy akik az elmúlt időszakban tagdíjat
fizettek, most hogyan részesedhetnek a pártvagyonból.

    Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat
    -------------
műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyen ne
működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos
állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget
ne tölthessenek be. A képviselő szerint a fegyveres erőknél és a
rendőrségen a pártok szervezeteit nem a jövő év végéig, hanem már
1990. június 30-ig bezárólag meg kellene szüntetni.

    Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke
    ------------
a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett,
hogy annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk.
Az ,,idősebb jogán,, utalt arra, hogy a fiatalabb képviselőknek nincs,
nem is lehet tapasztalatuk a többpártrendszerről, ezért érheti annyi
kritika, jóllehet a demokrácia és a többpártrendszer egymást
feltételező fogalmak. A többpártrendszer létrejöttét ellenző
megnyilvánulások egyik legdurvább dokumentumaként említette a
képviselő a magyar nyilaskeresztes párt uszító hangú felhívását,
amelyet a mostani ülésen juttattak el a képviselőknek. Márton János
kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyilaskeresztes párt
megnyílvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy
állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért - akkor is, ha a
gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljaikat, s akkor
is, ha provokációról van szó -, s járjon el az elkövetőkkel szemben.
(folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 18:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (15. rész)

Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a
-------------
többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra bíztatta
annak működését illetően. Szerinte ,,hazánk régóta üldözési mániában
szenved, kit a múltja, kit a jövője üldöz,,. S ebbe beletartozik -
fejtegette - az az aggodalma is, amely a szabadság illúzióját
leginkább kifejező többpártrendszerrel kapcsolatban alakult ki
benne. Úgy vélte: a mai politikai ,,ki mit tudban,, a pártok nem
rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek
ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Az
egypártrendszerről reggeltől-estig beszél mindenki. Most a
többpártrendszernek meg kell oldania mindazt, amit e változástól vár
a nép, tehát nemcsak a szabadság illúzióját kell biztosítania.
Pártkoncepciókra, jól érthető, világos programokra van szüksége
társadalmunknak.

    Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót ezért az
Országgyűlés szavazással úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja
a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.)
a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügyminisztertől, hogy
munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat.

    Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné a soros elnök
lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat benyújtó képviselőket,
továbbá a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát és
az igazságügyminisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az
indítványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Jakab Róbertné jelezte,
hogy Márton János javaslatával az Országgyűlés valószínűleg
testületileg foglalkozik majd. (folyt. köv.)


1989. október 18., szerda 18:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (16. rész)

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt a törvényjavaslat
vitájában elhangzottakra. Dauda Sándor kérdésére, hogy megtiltható-e
munkahelyi pártszervezetek létrehozása, azt felelte: a
törvényjavaslat a nemzetközi egyezmények szellemében bizonyos
korlátokat állít e törekvés elé. Hangoztatta, hogy a jelenlegi
helyzetben, amikor egy nagyon erős szervezettel rendelkező politikai
párt már működik a munkahelyeken, akkor aligha beszélhetünk
esélyegyenlőségről, és mások jogainak sértetlenségéről.
Hangsúlyozta, hogy e kérdés szabályozását a tervezetben
előterjesztett módon véli helyesnek. Sebők János kérdésére felelve -
a hadsereg-beli pártszervezetek megszüntetésének jövő év végi
határidejét indokolva - kifejetette, hogy ezek a hadsereg
szervezetéhez igazodó, központi irányítású pártszervezetek.
Lakóterületi munkájuk beindításához időre és a megfelelő módszerek
megtalálására van szükség. Rámutatott: nem szabad megfeledkezni a
függetlenített beosztású tisztek áthelyezéséről sem.

    Bódi Jánosnak a pártok költségvetési támogatását megkérdőjelező
véleményére reagálva azt hangoztatta a miniszter, hogy a politikai
pártok - amint a módosított alkotmány is megfogalmazza - a politikai
akarat kialakításának résztvevői, s ez nemcsak a párttagokra, hanem
a politikai rendszer többi szereplőjére is hatással van.
Hangsúlyozta, hogy a többpártrendszer elismerése annak elismerését
is jelenti egyúttal, hogy erre a mechanizmusra a politikai életnek
és az államszervezet működésének szüksége van. Ez viszont azt
jelenti - mutatott rá -, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell
részesíteni a pártokat, annál is inkább, mert a jog sokféle gazdasági
tevékenységüket korlátozza, annak érdekében, hogy ne juthassanak meg
nem engedhető jövedelmekhez. Az anyagi lehetőségek világos
körülhatárolása, az állami források felhasználása tiszta helyzetet
teremthet, és biztosítja a pártoknak azon politikai feladataik
megoldását, amelyekre az államszervezet épül - mondotta Kulcsár
Kálmán, a javaslat elutasítását indítványozva. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (17. rész)

A továbbiakban utalt arra, hogy a pénzügyminiszter még a
parlament mostani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal
kapcsolatos álláspontját, és tájékoztatást ad intézkedési
szándékairól. Kovács László módosító javaslata kapcsán - a képviselő
a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai
megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta - Kulcsár
Kálmán arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy a
megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai
következményekkel járhat. Az illetékes bizottság állásfoglalásával
is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot.

    Szűcs Gyula a pártok külföldi támogatásának tilalmát
szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa
kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges tiltást a külföldről származó
állami támogatás esetén a törvény szövege tartalmazza.

    Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a Parlamentet,
hogy a belügyminiszterrel történt megbeszélés értelmében a Márton
János által ismertetett nyilaspárti megnyilatkozást kivizsgálják, s
amennyiben ez még az ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról
tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez mint politikai jelenségekkel
foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyülölködés a társadalomban
bármilyen irányban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei
megfontolandók.

    Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a
pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Az
alkotmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel
a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből.
Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados
többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor
István (Pest m., 15. vk.) halasztási javaslatával.

    A Parlament szerdai munkanapja - amelyen Fodor István és Jakab
Róbertné felváltva elnökölt - ezzel végetért. Csütörtökön tehát a
határozathozatallal, majd az Alkotmánybíróságról szóló
törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája.
(folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 19:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (18. rész) - Dióhéj (1.)

A parlamenti ülésszak szerdai munkanapján a törvényhozás
részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai
hozzátartozóinak és károsultjainak.

    A képviselők megkapták a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság előző esti tanácskozásának jelentését, az
alkotmánymódosítással kapcsolatban.

    A vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
összegezte.

    A szavazás megkezdése előtt egyes részletkérdésekben vita
alakult ki. Felszólaltak:

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);

    Mándity Marin (országos lista);

    Kulcsár Kálmán

    Berdár Béla (Pest m., 25. vk.);

    Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.);

    Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.).

    A képviselők a tárgyalási szünet elrendelését elfogadták.

    Szót kért Németh Miklós miniszterelnök, és tanácskozásra
összehívta a kormányt. Felszólalt még Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár
m., 18. vk.).

    A szünet után Németh Miklós kormány-nyilatkozatot tett, azt a
képviselők elfogadták, s az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak
megfelelően folytatódott.

    Az alkotmánymódosításról, illetve a 94 módosító javaslatról
kétórás szavazás következett. (Több egyéni indítványt elvetettek a
képviselők.) Közben Mándity Marin a nemzeti kisebbségekkel
kapcsolatosan módosító indítványt tett, amelyet a Parlament
elfogadott.

    Az alaptörvény módosításának tervezetét 330 igen, 5
ellenszavazattal, 8 tartózkodással az Országgyűlés törvényerőre
emelte.

    Az elnök a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három
fél nyilatkozatát ismertette a tulajdonreformról.

    Ezután a tárgysorozat szerint a pártok működéséről,
gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat vitája kezdődött el. A
törvénytervezetet Kulcsár Kálmán terjesztette elő. (folyt.köv.)


1989. október 18., szerda 19:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második munkanap (19. rész) - Dióhéj (2.)

A vitában felszólaltak:

Szigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója: Bódi János (Baranya m., 11. vk.);

    Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.);

    Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.);

    Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.);

    Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.);

    Sebők János (Veszprém m., 12. vk.);

    Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.);

    Alberth Béláné dr. (Hajdú-Bihar m., 8. vk.);

    Kovács László (Pest m., 20. vk.);

    Márton János (országos lista);

    Kállai Ferenc (országos lista);

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.).

    A vitát követően ülésezett a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság, majd Kulcsár Kálmán foglalta össze az elhangzottakat.
Végül képviselők úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatról a
csütörtöki ülésen szavaznak.

    Az Országgyűlés októberi ülésszakának második munkanapja -
amelyen - Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt -
befejeződött. (MTI)


1989. október 18., szerda 20:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

"Elnézést kérek, nem a TV 2 -vel van problémám, hanem tulajdonképpen nagyon szeretném, hogyha a TV l-nek is volna egy üzenetrögzítője. Mert most is nagyon sokáig nem v o l t jó a készülék, semmit bele nem szólnak, vagy valami ilyesmi, az ember olyan, mint egy bolond, azt sem tudja, hogy most a saját készülékében van-e a hiba, - nagyon szépen megkérem, hogy hassanak odáig, hogy a TV- l-nek is legyen egy üzenetrögzítője, hogy legalább a panaszainkat be tudjuk oda i s t e l e f o n á l n i . Különben én nagyon szeretem a TV 2 műsorát, mindig is azt nézem. Elnézést kérek, nem mutatkozok be, de nagyon szépen megkérem, hogy tessék tolmácsolni a TV 1-ek f e l é . Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD