Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 18.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Szocialista Párt állásfoglalása a dolgozói részvételről és önkormányzatról

"Az MSZP átfogó koncepciót alakít ki a munkavállalói tanácsokra épülő részvételi rendszerre. Ennek biztosítania kell az önszerveződés gyakorlatát, a tényleges dolgozói beleszólást, s meg kell felelnie a különböző tulajdonformák, vállalati méretek és más munkahelyi sajátosságok eltérő feltételeinek és követelményeinek."
BBC, Késő esti panoráma:

Magyar gazdaság jövője

"Legfontosabb és talán a legelőbbre valóbb feladatunk az, hogy az országnak gazdát találjunk a gazdasági téren. Ennek a jelenlegi helyzetben folyó megjelenítése az, hogy egy országos állami-vagyonalapot kell létrehozni, amelyik gazdája lesz azoknak a javaknak, amelyeket eddig mi mindannyiunknak hittünk."

Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)

1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.

Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett
sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú
tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a
másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló
lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a
háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három
fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának
kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat
megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is.
Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a
demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a
képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait.
Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további
erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának
általánosabbá tételére.

    Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt
EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal
három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét
átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az
adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó
törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például
frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a
politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig
terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint
létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a
nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió,
MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi
problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott
volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az
EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza
nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak
el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 18:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)

Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú
tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a
nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit,
különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László.
Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal
foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra
jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres
tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a
középszintnél tovább.

    Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú
tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek
megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a
megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös
albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a
kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő
megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét
vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy
konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője)
intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény
lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot
felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet
viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány
kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat
kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5,
pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna,
joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül
nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását.
Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen
javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre.

    Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők
választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során
hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása
a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt,
amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és
egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a
műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak
tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett
hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal
álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt
vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (3. rész)

Arra a kérdésre, hogy ha a háromoldalú megbeszéléseken nem
sikerül megegyezni a tárgyalások nyilvánosságáról, mit tesz az
Ellenzéki Kerekasztal, az EKA képviselői leszögezték: emiatt nem
fogják megszakítani a tárgyalásokat. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a
megbeszélésekről tájékoztatást adó tévéműsor végül is létrejön, és
elkezdődik majd a képernyőn a pártok bemutatása is. Ugyanígy
remélik, hogy mihamarabb fel lehet állítani a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságát is, amely a három oldal konszenzusának tekintélyével
felruházva végezheti feladatát.

    Ezt követően bejelentették, hogy a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt ismét bekapcsolódik az EKA munkájába, mert
megoldódott az a probléma, amely a szociáldemokraták részvételével
ideiglenes felfüggesztését okozta.

    Antall József a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló
tájékoztatójában leszögezte: a megbeszélések a jövő héten olyan
szakaszba érkeznek, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a
középszintű tárgyalásokon sikerül előrelépni. Ugyanakkor utalt arra,
hogy olyan sarkalatos kérdésekben kell megegyezésre jutni, amelyek
horderejüknél fogva egyik fél számára sem teszik könnyűvé a
tárgyalásokat. Éppen ezért senki sem csodálkozhat azon, hogy a
demokratikus átalakulás körülményei között a rendkívül fajsúlyos
kérdésekben (például választói jog, köztársasági elnöki intézmény, a
pártok kivonulása a munkahelyekről, a hadsereg depolitizálása)
nézetkülönbségek, illetőleg ellentmondások merülnek fel nemcsak a
három oldal között, hanem az EKA-n belül is.

    Szólt arról, hogy a köztársasági elnöki intézmény kérdése az
elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kapott. Az ezzel összefüggésben a
napokban elhangzott megnyilatkozásokkal kapcsolatban leszögezte:
pressziónak az Ellenzéki Kerekasztal nem engedhet. Antall József
rámutatott: Kilényi Géza megnyilatkozása, amelyet mint
igazságügyminiszter-helyettes és az MSZMP tárgyalódelegációjának
tagja tett, rendkívül szerencsétlen volt. Annál is inkább, mert
Kilényi Géza a háromoldalú tárgyalások keretében felállított
jószolgálati bizottságnak is tagja. Éppen ezért nyilatkozatát az EKA
visszautasította. Ugyanakkor a kormány csütörtöki
sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot az Ellenzéki
Kerekasztal úgy értelmezi, hogy a kormány lényegében korrigálta
Kilényi Géza kijelentését, és Pozsgay Imre megnyilatkozásához
hasonlóan a kormány álláspontja is elhatárolódást jelent tőle.
Hasonlóképpen mértéktartást tükröz a Demisz bejelentése, miszerint
az aláírásgyűjtést folytatja, de az aláírásokat nem kívánja idő
előtt felhasználni. (folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (4. rész)

Antall József hozzáfűzte: mind a kormány, mind a Demisz
megnyilatkozása azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EKA - amikor
visszautasította a presszionáló kísérletet - helyes álláspontot
foglalt el, és a másik oldal levonta ennek konzekvenciáit. (MTI)


1989. augusztus 18., péntek 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.18-11.18) - Karabahi kaland


MTV2 nézői telefon:

"Már megint túlzásba esnek, már megint egész nap nincs más, csak politika. - Gondolják, hogy erre mindenki kiváncsi? Először indulnak a Képújsággal, a Képújság hireit megismétlik 5 perc múlva a hirekben. Mire jó ez? Meg kellene nézni... Pontatlanságok: azt mondják Kaliforniában 3oo ember halt meg, a hirekben már csak 2oo. Azt mondják, hogy 2,5 milliárd Ft-ért adtak be valutát, később 3 milliárdot mondanak. Nem lehet önöknek hinni, csak politizálnak.Az ember nem azért fizeti a tv-t, hasonlitsák össze egy osztrák tv műsorral.... "
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD