Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 18.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata

"... rendezzenek népszavazást a demokratikus átementet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el a nép, hogy megerősíti-e az egyezséget, amiben az létrejött, s hogy mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról, - hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, - hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, - hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és - hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget."
BBC, Interjú:

A Világbank jelentése

"- Az állami ártámogatás kérdése az a tervgazdaság egyik központi problémája és egyik legnagyobb hiányossága, árnyoldala. Az azt jelenti, hogy a vállalatok termelnek és annyi költséggel termelnek, amennyit akarnak, nem kell racionálisan szervezni a termelést, mert tudják, hogy végül majd az állam kifizeti a különbséget. - Igen, de hát eredetileg arról volt szó, hogy a veszteséges vállalatokat likvidálni fogják. - Végül lehet, hogy erre fog sor kerülni, de nagyon könnyű azt mondani, hogy a kisvállalatokat majd hagyjuk likvidálni. De hogyha a komoly, nagy, sokezer munkást foglalkoztató vállalatokról van szó, akkor ez egy olyan lépés, amit nem könnyen határozhat meg egyetlen kormány sem. Akár kommunista a kormány, akár más."

Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)

Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita
után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem
szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely
funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van
abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a
bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb
államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását
azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is
elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint
nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a
minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel
kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és
államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit
kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament,
illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak
egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az
alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek
közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de
indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy
csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben
ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik
arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók
feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből.
Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek
egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után
meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a
polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk.

    A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését
visszautalták a szakbizottsághoz.

    Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi
vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag
vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA)
javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet
deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy
egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a
kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona
jelenlétében történjenek.

    Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a
televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen
tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az
MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja
segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 21:04


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Az SZDSZ és a FIDESZ nem írták alá a megállapodást, de nem vétóztak. Az MSZDP egy kérdésben különvéleményt jelentett be. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a köztársasági elnöknek a szabad választások előtti megválasztásával nem értettek egyet. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az aláírás elutasításánál túl népszavazást kezdeményeznek azokról a kérdésekről, amelyben nem tudták céljukat elérni."
D16/második rész, megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások (06.13-09.18) lezárásáról


D16/első rész, EKA-MSZMP megállapodás az érdemi pol tárgyalások megkezdéséről, június 10.


Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Poszgay Imre pontosan értette, miről van szó. Először elsápadt, azután elvörösödött, és amúgy igen méltóságteljesre formált szerepéhez méltatlkanul igencsak ingerülten reagált. S tette mindezt az árulkodó tévékamerák előtt, élő, egyenes adáősban! Nagy hiba volt. Ez a hangulat ugyanis azután némi árnyékot vetett az aláírás ünnepinek szánt ceremóniájára. Padig hogy csattogtak a vakuk, míly bizakodva néztek egymásra az aláíró felek..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD