Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 18.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata

"... rendezzenek népszavazást a demokratikus átementet alapvetően meghatározó kérdésekről. Döntse el a nép, hogy megerősíti-e az egyezséget, amiben az létrejött, s hogy mi történjék a vitatott ügyekben. Mindenekelőtt döntsön arról, - hogy kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, - hogy csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, - hogy elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, és - hogy feloszlassák-e a Munkásőrséget."
BBC, Interjú:

A Világbank jelentése

"- Az állami ártámogatás kérdése az a tervgazdaság egyik központi problémája és egyik legnagyobb hiányossága, árnyoldala. Az azt jelenti, hogy a vállalatok termelnek és annyi költséggel termelnek, amennyit akarnak, nem kell racionálisan szervezni a termelést, mert tudják, hogy végül majd az állam kifizeti a különbséget. - Igen, de hát eredetileg arról volt szó, hogy a veszteséges vállalatokat likvidálni fogják. - Végül lehet, hogy erre fog sor kerülni, de nagyon könnyű azt mondani, hogy a kisvállalatokat majd hagyjuk likvidálni. De hogyha a komoly, nagy, sokezer munkást foglalkoztató vállalatokról van szó, akkor ez egy olyan lépés, amit nem könnyen határozhat meg egyetlen kormány sem. Akár kommunista a kormány, akár más."

Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)

Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú
tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a
nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit,
különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László.
Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal
foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra
jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres
tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a
középszintnél tovább.

    Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú
tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek
megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a
megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös
albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a
kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő
megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét
vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy
konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője)
intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény
lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot
felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet
viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány
kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat
kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5,
pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna,
joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül
nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását.
Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen
javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre.

    Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők
választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során
hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása
a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt,
amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és
egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a
műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak
tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett
hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal
álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt
vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 18., péntek 18:40


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Az SZDSZ és a FIDESZ nem írták alá a megállapodást, de nem vétóztak. Az MSZDP egy kérdésben különvéleményt jelentett be. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a köztársasági elnöknek a szabad választások előtti megválasztásával nem értettek egyet. Tölgyessy Péter bejelentette, hogy az aláírás elutasításánál túl népszavazást kezdeményeznek azokról a kérdésekről, amelyben nem tudták céljukat elérni."
D16/második rész, megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások (06.13-09.18) lezárásáról


D16/első rész, EKA-MSZMP megállapodás az érdemi pol tárgyalások megkezdéséről, június 10.


Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Poszgay Imre pontosan értette, miről van szó. Először elsápadt, azután elvörösödött, és amúgy igen méltóságteljesre formált szerepéhez méltatlkanul igencsak ingerülten reagált. S tette mindezt az árulkodó tévékamerák előtt, élő, egyenes adáősban! Nagy hiba volt. Ez a hangulat ugyanis azután némi árnyékot vetett az aláírás ünnepinek szánt ceremóniájára. Padig hogy csattogtak a vakuk, míly bizakodva néztek egymásra az aláíró felek..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD