|
 |
 |
 |

A börtön, amit Gázának hívnak
|

1989 szeptember 11. (MTI-PRESS) - Börtön, vagy inkább csapda: arabok tízezrei számára manapság ezt jelenti Gáza, ez az alig 6-10 kilométer széles, ám igen sűrűn lakott földsáv. Az itt lakó 700 ezer arab közül a munkaképes korúak többsége Izraelbe jár át dolgozni, s ez a kapcsolat nekik és népes családjaiknak a puszta fennmaradást jelenti. Gáza ugyanis nem kinál elég munkahelyet.
Érdeke Izraelnek is, hogy az 1967-es háboru óta megszállt területről jöjjenek az arabok: ezekre a munkákra még sokkal nagyobb fizetésért is alig találni otthon jelentkezőt. Az Intifada, a megszállt területeken kibontakozott felkelés alaposan megváltoztatta a helyzetet. A sok éve kialakult rendszeres kapcsolat, az arab lakosok szabad átjárása Izrael számára bizonytalansági tényezővé vált. Ezért itélték szükségesnek az ingázók nyilvántartásba vételét. Számítógépes leolvasásra is alkalmas műanyag lapocskát aadtak ki arra hivatkozva, hogy az ellenőrzés szigorításával próbálják kiszűrni a ,,gyanús elemeket,,, s elejét venni a merényleteknek, robbantásoknak. Mélyen sértette az arabok önérzetét az intézkedés. Végülis ők izraeli alkalmazásban állnak, munkavégzés céljából járnak át Izraelbe, és ha már Izrael hosszu évek óta lakóhelyüket megszállva tartja, legalább ennyi előnyük lehetne ebből az áldatlan állapotból. Az Intifada vezetősége az ellenőrzést jogtalannak találta és megtiltottta a műanyag igazolványok használatát. Anélkül viszont senki fia nem jut át az ellenőrzési pontokon. Patthelyzet. Nevezhető sztrájknak is az akció: tény, hogy a mintegy 50 ezer gázai arab munkavállaló nem jár át dolgozni, s nem is kap fizetést. A megtakarított pénzecskék fogynak, s a helyzet már csak azért is fonák, mert a PFSZ pontosan az ilyen szükséghelyzetek megoldására kap a gazdag arab országoktól pénzügyi támogatást. A szaudi olajdollárok azonban ugyanugy nem jutnak be Gázába, mint ahogy se küldöncök, se küldemények nem kapnak ,,áthaladási engedélyt,, a megszálló hatóságoktól. Az izraeliek, bár nélkülözik az arab munkaerőt - kitartanak. A palesztinok elégedetlensége nőttön nő. Nem csoda hát, ha a nagy nehezen mgszerzett műanyag igazolványok birtokosait (összesen 60 ezret adtak ki az izraeliek) néha csak erőszakkal tudják az Intifada kommandók otthon tartani.Inkább dolgoznának - mondják, s közben egyfolytában nem értik, hol késik a vezetőség által oly fontosnak itélt akciójuk pénzügyi támogatása... Szászi Júlia (MTI-PRESS)
1989. szeptember 11., hétfő 11:21
|

Vissza »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (09.11-10.07) - Lázadás
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 11-én újra ülésezett a nemzeti kerekasztal. Számos részkérdésben megegyeztek a felek, az előző tárgyalási fordulókhoz képest rekordsebességgel. Az MSZMP politikusai igen engedékenynek bizonyultak, s a "harmadik oldal"-nak hívott fegyverhordozói is abbahagyták szerepjátszásukat, mindenre rábólintottak. Feltűnő volt, hogy sokszor még az aznap délelőtti vagy előző esti EKA-ülésen elhatározott követelést el sem mondhatta az EKA erre kijelölt politikusa, amikor Pozsgy szót kért, s szinte szóról szóra azt javasolta, amit az EKA előzetesen, zárt ajtók mögött, kitervelt."
SZER-hallgató telefonja:
"Lám, lám, csoda történt. Magyarországnak olyan kormánya van, melynek minden testrésze Budapesten van. Ezt bizonyítja két csodálatos lépése: Bős-Nagymaros és az NDK-sok. Köszönjük, magyar kormány."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|