Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 11.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A BIT felhívása

"A Baloldali Ifjúsági Társulás nyilvános felhívással fordul hazánk társadalmi, politikai szervezeteihez, erőihez, melyben javasolja, hogy október 23-át nyilvánítsuk az Erőszakmentesség Napjává, s alkossuk meg az Erőszakmentesség Nemzeti Chartáját."
DLF, Késő esti adás:

Kommentár a magyar döntésről

"A magyarok az NDK-n kívül Csehszlovákiával és Romániával is hadilábon állnak. A feszültséget nem az ideológiai kérdések okozzák, hanem sokkal inkább az emberek javát szolgáló politika. Ha egy pillantást vetünk Romániára, akkor megtaláltuk a jelenlegi magyar eljárás kulcsát."

Fidesz-interjú a hadseregről

----------------------------


München, 1989. szeptember 3. (SZER, Zene-szó) - A mikrofonnál
Antal János. A közelmúltban, ez év július 12-ikén a cegléden
szolgálatot teljesítő katonák egy beadvánnyal fordultak a Honvédelmi
Minisztériumhoz. A dokumentumot 46-an írták alá.

    A beadványban a katonák a hadsereg demokratizálását kérték, és
azt hogy a honvédség az ország, és ne egy politikai párt védelmét
szolgálja. A beadványt eljuttatták a demokratikus szervezetekhez, a
sajtóhoz, illetve a tömegtájékoztatási intézményekhez is. Hogy
valójában mi is történt 1989. július 12-ike után, erről kérdezi
Bozóki Andrást a Fidesz szakértőjét Haász György, bécsi külső
munkatársunk, telefonon.

    Bozóki András a Fidesz képviseletében részt vesz az úgynevezett
kerekasztal-tárgyalásokon, az I/6-os bizottság tagja. Ennek a
bizottságnak az a feladata, hogy a többi között biztosítsa a
fegyveres erők depolitizálását, az egypárt-uralomból a demokratikus
viszonyok felé vezető átmenet békéjét. Bozóki András most a szóban
forgó ceglédi beadványt ismerteti. (A beadványt korábban kiadtuk,
így annak ismertetésétől eltekintünk. A szerk.)

    - Ez az elemzés, amelyből nem akarok többet idézni, külön kitér
a szükséges változtatásokra - tehát arra, hogy maximálisan 1 év
legyen a katonai szolgálat ideje, a tartalék-állományosokat maximum
három alkalommal hívhassák be, és akkor is csak egy-egy hónapi
időtartamra. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a tábornokok és a
hadsereg vezetői a politikai semlegesség érdekében ne lehessenek
semmilyen pártnak a tagjai. A sorkatonák és a tisztek pedig csak
magánemberi minőségükben. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-interjú a hadseregről - 1. folyt.

Nagyon fontosnak tartják tehát a hadsereg depolitizálását.
Kijelentik, hogy a bevonuló katonák beosztása alkalmasság,
képzettség alapján történjen, és világnézeti-politikai szempontok ne
játsszanak itt szerepet.

    Nagyon érdekes az egész beadványnak a története. Elterjedt
ugyanis az a vád, hogy a beadványt kívülről, laktanyán kívülről
vitték be és pusztán csak aláiratták a katonákkal -, tehát
valamilyen idegen politikai célt szolgálna.

    Mint azt Pászthy Zsolt(?) őrvezető, az egyik aláíró elmondta: ez
nem igaz, ők maguk dolgoztak ezen, és már júniusban összeültek, hogy
megalkossák ezt a javaslatot. De sajnos elcsúsztak az időben, így
csak július 12-ikén tudták nyilvánosságra hozni.

    A javaslatot 46-an írták alá, de az aláírásra mindössze két
napot hagytak -, azért hogy a politikai tisztek ne akadályozhassák
azt meg. Feltevése szerint legalább 150-en vagy 200-an is aláírták
volna ezt az 500 fős laktanyából.

    Nagyon érdekes volt a tisztek reagálása. Rögtön megjelent az
elhárító tiszt, akit a központból küldtek le - és aki egyébként a
Münnich Ferenc Társaságnak a tagja - és a helyi politikai tiszt is
súlyos következményeket helyezett kilátásba. A katonák július végén
több napig bizonytalanságban voltak, hiszen nemcsak 30 nap fogdával
fenyegették meg őket, hanem a katonai ügyészséggel is, amely
bizonytalan, hogy hogyan döntött volna. Elképzelhető volt az is,
hogy akár többéves börtönbüntetést fognak ezért kapni.

    Végül a Magyar Nemzetben közzétett állásfoglalás-részlet után a
közvélemény - legalább részben - tájékozódni tudott a javaslat
tartalmáról, és megkapták azt a politikai pártok is. Így a
honvédelmi miniszter számára kockázatossá vált ebből a dologból
valamilyen nagy ügyet csinálni, és végül is nem a katonai ügyészség
várt a fiatal honvédekre, hanem augusztusban nyugodtan
leszerelhettek. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-interjú a hadseregről - 2. folyt.

Hozzátenném azonban, hogy az aláíróknak mintegy fele szerelt még
csak le, a másik fele még katonai szolgálatát tölti: várhatóan
februárban, illetve jövő augusztusban szerelhetnek majd le.

    - Figyelemmel lehet kísérni ezeknek a katonaságnál bentmaradt
személyeknek a sorsát?

    - A javaslatra a független szervezetek közül egyedül a Fidesz
reagált. Írtunk egy levelet Pászthy Zsolt őrvezetőnek, aki ezt az
egészet előkészítette, és azt kértük tőle, hogy rendszeresen
informáljon minket arról, hogy mi a helyzet a laktanyában.

    Természetesen a mai elavult szolgálati szabályzat megtiltja azt,
hogy külső politikai szervezetek akár csak egy politikai
foglalkozást is tartsanak a laktanyában -, így nagyon nehéz a
helyzetünk abban a tekintetben, hogy figyelemmel kísérhessük a
sorsukat. Pászthy Zsolt őrvezető egyébként leszerelt, és
tájékoztatta a Fidesz választmányát a kialakult helyzetről, és
reméljük hogy ezek után - miután a honvédelmi miniszter úgy döntött,
hogy nem bünteti meg a katonákat, hanem ezt a javaslatot közérdekű
bejelentésként fogja fel -, nos ezek után reméljük, hogy nem esik
bántódásuk. A Fidesz mindenesetre megpróbálja nyomon követni a
kérdést.

    - Említette, hogy az I/6-os bizottságban van jelen a
tárgyalásoknál. A megtörtént események óta volt ülés, és ezen az
ülésen Ön szóba hozta ezt?

    - Igen, felvetődött az ülésen a ceglédi katonák esete. Mégpedig
úgy vetődött fel, hogy az MSZMP képviselője nekünk szegezte a
kérdést: vajon ki az, aki becsempészte ezt az okiratot a laktanyába
-, mert hiszen ez lehetetlen, hogy ezt a kiskatonák maguk találták
volna ki. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-interjú a hadseregről - 3. folyt.

Erre a felvetésre az Ellenzéki Kerekasztal nevében Kőszeg Ferenc
válaszolt, és azt mondta, hogy fel kell függeszteni az elavult
szolgálati szabályzatot az átmenet, a politikai átmenet idejére, és
nem lehet megengedni azt, hogy a szükségszerű korlátozásokon túl a
sorkatonákat állampolgári, emberi jogaikban korlátozzák.

    Egyúttal azt is mondtuk, hogy az I/6-os bizottságnak az a
feladata, hogy a hadsereg demokratizálását elősegítse, és ennek
érdekében dolgozunk azokon a szabályokon, amelyek ezt lehetővé
teszik. Tehát nem szeretnénk azt, hogy az MSZMP egyes
aktuál-politikai témák felvetésével elterelje a figyelmet arról,
amiről valójában tárgyalunk. Tehát: hogy a magyar hadsereg
belföldön, magyar állampolgárok ellen ne lehessen bevethető, hogy
külföldi csapatokat csak az országgyűlés kétharmados többségével
lehessen behívni. Továbbá, hogy egyáltalán a hadsereg belső élete
nem az MSZMP irányítása alatt kell hogy álljon, hanem függetlenül, a
haza védelmének az érdekében. Tehát egy depolitizált hadsereget
szeretnénk.

    - Az MSZMP részéről nem tudom hogy ki vesz részt ezen a
tárgyaláson. De amikor Önök ezt felvetették: belátta, hogy ez helyes
a katonák részéről, és így kellene?

    - Ehhez a válaszunkhoz ő nem fűzött kommentárt, úgyhogy ennyiben
maradt a dolog.

    - Tehát feltételezhető, hogy a honvédelmi miniszternek a
rekciója is inkább azért volt pozitív - hogy nem bünteti meg a
katonákat - mert érezte a közvélemény nyomását?

    - Igen, és érzékeltettük azt, hogy ha ennek valamilyen
következménye lesz, akkor mi a ceglédi katonák állásfoglalásával
azonosulva, ezt az eddiginél is nagyobb mértékben a közvélemény elé
fogjuk tárni. (folyt.)


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-interjú a hadseregről - 4. folyt.

Nem vagyunk elégedettek ugyanis azzal, ahogy a Magyar Nemzet ezt
a közvélemény elé vitte, ugyanis a javaslatnak csak egyes kiragadott
részeit közölte - és elég elferdítve az eredeti jelentését. Ezért a
Fidesz úgy döntött, hogy a javaslat teljes szövegét, mind a tíz
oldalt, a saját kiadványában, a Fidesz-Pressben nyilvánosságra fogja
hozni. S ez már a héten olvasható lesz.

    - Ezeken a tárgyalásokon - mert itt az összefüggés a hadsereg és
az MSZMP között, amit úgyis tud mindenki, a napnál világosabb - nem
merül fel, az amit a miniszterelnök is, vagy Pozsgay Imre
államminiszter többször mondott: hogy a pártot el kell választani az
államtól -, hogy akkor ez hogy néz ki a gyakorlatban?

    - Természetesen. Mi többször felvetettük azt, hogy a hadsereg
helyzetéről nyújtson az MSZMP delegációja információkat. Konkrétan
feltettük azt a kérdést, hogy ki ma a hadsereg paracsnoka? A
miniszterelnök? - vagy a honvédelmi miniszter? -, vagy pedig a
"fehér házból" irányították?

    Ez persze kényes kérdés volt. És előterjesztettünk egy olyan
javaslatot, hogy a törvény szabályozza ezt. Úgy mondja ezt ki, hogy
a miniszterelnök legyen a felelős a hadsereg irányításáért - a
honvédelmi miniszterrel együtt. Ezt az államiság - és a
párt-államiság megszüntetése, és a párt és az állam elválasztása
érdekében tettük - ezt a javaslatot. Ez még további tárgyalások
alatt van, tehát határozat, megegyezés, kompromisszum nem született.

    A Fidesz, azt hiszem hogy nemcsak választási propagandából
mondja azt, hogy odafigyel a kiskatonákra, hanem ezt tényleg
komolyan veszi. A Fidesz programjából következik, hogy a saját
korosztályunkkal kiemelkedően foglalkozunk -, így hát bármelyik
tagunk bármikor behívható a hadseregbe. Így ezért nekünk húsbavógóan
érdekünk ezzel foglalkozni, és ezt figyelemmel kísérni.

- Köszönöm a beszélgetést. +++


1989. szeptember 3., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.11-10.07) - Lázadás


Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Szeptember 11-én újra ülésezett a nemzeti kerekasztal. Számos részkérdésben megegyeztek a felek, az előző tárgyalási fordulókhoz képest rekordsebességgel. Az MSZMP politikusai igen engedékenynek bizonyultak, s a "harmadik oldal"-nak hívott fegyverhordozói is abbahagyták szerepjátszásukat, mindenre rábólintottak. Feltűnő volt, hogy sokszor még az aznap délelőtti vagy előző esti EKA-ülésen elhatározott követelést el sem mondhatta az EKA erre kijelölt politikusa, amikor Pozsgy szót kért, s szinte szóról szóra azt javasolta, amit az EKA előzetesen, zárt ajtók mögött, kitervelt."
SZER-hallgató telefonja:

"Lám, lám, csoda történt. Magyarországnak olyan kormánya van, melynek minden testrésze Budapesten van. Ezt bizonyítja két csodálatos lépése: Bős-Nagymaros és az NDK-sok. Köszönjük, magyar kormány."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD