Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 11.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A BIT felhívása

"A Baloldali Ifjúsági Társulás nyilvános felhívással fordul hazánk társadalmi, politikai szervezeteihez, erőihez, melyben javasolja, hogy október 23-át nyilvánítsuk az Erőszakmentesség Napjává, s alkossuk meg az Erőszakmentesség Nemzeti Chartáját."
DLF, Késő esti adás:

Kommentár a magyar döntésről

"A magyarok az NDK-n kívül Csehszlovákiával és Romániával is hadilábon állnak. A feszültséget nem az ideológiai kérdések okozzák, hanem sokkal inkább az emberek javát szolgáló politika. Ha egy pillantást vetünk Romániára, akkor megtaláltuk a jelenlegi magyar eljárás kulcsát."

Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)

1989. augusztus 30., szerda - A SZOT elnöksége felfüggeszti tárgyalóküldöttsége további résztvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza - tolmácsolta a SZOT elnökségének állásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán délután a parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalás elején. A nyilatkozat rámutat: a szakszervezetek számára a tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába.

A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a
szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások
nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény
arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban
rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a
tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban
kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyaló fél
számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni
álláspontjának. Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek
végső következtetésre jussanak a tárgyalásokon való résztvételüket
illetően; az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal a
közvélemény előtt is ismert módon megkérdőjelezte a harmadik
tárgyaló fél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban
háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyaló fél az
egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A
SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon
a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a
jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók
nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és
gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló
küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket
képviselve nem kíván részt venni a politikai egyeztető bizottság
munkájában. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)

Az MSZMP delegációjának vezetője, Pozsgay Imre őszinte
sajnálatát fejezte ki a SZOT lépése miatt, s annak a reményének
adott hangot, hogy a döntés nem végleges. Ezt követően bejelentette,
hogy az MSZMP küldöttsége a munkahelyi pártszervezetek működésével
kapcsolatban a Központi Bizottsághoz folyamodott megerősítésért, s
ezért kérte, hogy erről csak a jövő héten folytassák a
tárgyalásokat. Az Ellenzéki Kerekasztal küldöttségének vezetője,
Varga Csaba kijelentette, hogy az EKA megérti a problémát, s
hozzájárul a halasztáshoz.

    Ezt követően Orbán Viktor az EKA nevében köszönetet mondott
Pozsgay Imrének azért a közbenjárásért, amelyet a Prágában
letartóztatott ellenzéki fiatalok ügyében tett. Orbán Viktor
hangsúlyozta: az EKA külön köszöni Pozsgay államminiszter személyes
közbenjárását, különös tekintettel arra, hogy a felek között
nyilvánvalóan meglevő politikai különbségek ellenére össznemzeti
ügynek tekintette a letartóztatott fiatalok ügyét.

    Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság képviselője - jóllehet
a pártok működésének kérdését elnapolták - szükségesnek tartotta
megjegyezni, hogy ebben a kérdésben a legutóbbi ülésen a harmadik
oldal nem képviselt egységes álláspontot. Hangsúlyozta: a Münnich
Ferenc Társaság elvileg ellene van annak, hogy a munkahelyen
megtiltsák a pártok működését. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)

Ezt követően tértek át az alkotmánymódosítással kapcsolatos
kérdésekre, elsőként a köztársasági elnöki intézményről szóló téma
megvitatására. A bizottsági előterjesztésből ismételten kiderült,
hogy ebben a kérdésben közeledtek a legkevésbé az álláspontok. A
felek csupán abban értenek egyet, hogy szükség van az Elnöki Tanács
megszüntetésére, illetve a köztársasági elnöki intézmény
bevezetésére. Ez utóbbi módozatairól azonban jelentősek a
nézetkülönbségek.

    A patthelyzet áthidalására az Ellenzéki Kerekasztal
kompromisszumos javaslatot terjesztett be. A javaslatcsomag
értelmében az EKA indítványozza az államfő, illetve a köztársasági
elnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A módosításban
szereplő köztársasági elnöki intézménynek koncepciójában, lényegét
illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell
megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a
hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A javaslat értelmében a
köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat
követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az
államfői jogkört. Az indítványt ismertető Antal József rámutatott,
hogy ezzel a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági
elnöki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA
tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Tekintettel az EKA
indítványának nagy jelentőségére, a harmadik oldal és az MSZMP
egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői
szinten tanulmányozzák, s később térnek rá vissza. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)

Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az
alkotmánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk számos
anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi
Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs
szükség az alkotmánybíróság felállítására, és lényegében hasonlóan
vélekedett a Harmadik Oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal,
hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre
elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új
álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget
a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok
helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja
beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig ennek
megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot
írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót
szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A Harmadik Oldal
hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a
munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay
Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy az
alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából
maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az
alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek
létrehozását. Ezt a javaslatot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta,
és szakértői bizottsági vitára javasolta.

    Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rögzíteni
kellene: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus és
szocialista jogállam,,. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is
kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az
alkotmányból. Helyette új szövegtervezetet terjesztettek elő, amely
az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket
tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s
végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak
tovább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy szerinte a
szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai
berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte,
hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP
delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és
aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre
a kérdésre. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 19:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)

Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita
után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem
szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely
funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van
abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a
bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb
államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását
azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is
elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint
nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a
minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel
kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és
államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit
kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament,
illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak
egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az
alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek
közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de
indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy
csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben
ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik
arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók
feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből.
Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek
egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után
meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a
polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk.

    A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését
visszautalták a szakbizottsághoz.

    Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi
vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag
vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA)
javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet
deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy
egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a
kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona
jelenlétében történjenek.

    Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a
televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen
tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az
MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja
segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)


1989. augusztus 30., szerda 21:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)

Az első ilyen adást szeptember 15-én sugározza a televízió. Az EKA
egyik képviselője megkérdezte, hogy miért kell még több, mint két
hetet várni ezzel, mert az események rendkívül gyorsan zajlanak.
Pozsgay Imre is egyetértett azzal, hogy szükség lenne az első ilyen
műsor előrehozására, s javasolta, hogy az illetékes szakbizottság
foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

    A középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfőn a
nyilvánossággal összefüggő kérdések megvitatásával folytatódnak.
(MTI)


1989. augusztus 30., szerda 21:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (09.11-10.07) - Lázadás


Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Szeptember 11-én újra ülésezett a nemzeti kerekasztal. Számos részkérdésben megegyeztek a felek, az előző tárgyalási fordulókhoz képest rekordsebességgel. Az MSZMP politikusai igen engedékenynek bizonyultak, s a "harmadik oldal"-nak hívott fegyverhordozói is abbahagyták szerepjátszásukat, mindenre rábólintottak. Feltűnő volt, hogy sokszor még az aznap délelőtti vagy előző esti EKA-ülésen elhatározott követelést el sem mondhatta az EKA erre kijelölt politikusa, amikor Pozsgy szót kért, s szinte szóról szóra azt javasolta, amit az EKA előzetesen, zárt ajtók mögött, kitervelt."
SZER-hallgató telefonja:

"Lám, lám, csoda történt. Magyarországnak olyan kormánya van, melynek minden testrésze Budapesten van. Ezt bizonyítja két csodálatos lépése: Bős-Nagymaros és az NDK-sok. Köszönjük, magyar kormány."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD