Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 20.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Révfülöpi Nagyközségi Tanács intézkedési terve a térség vízellátásának javítására

"A nagyközségi közös tanács egyetért azzal, hogy Révfülöpön az Országos Tervhivatal üdülője melletti partmenti terültetén nyyersvíz kivételi mű, a 71-es úttól északra a kővágóörsi Béke Tsz szőlővel telepített területén pedig felszíni víztisztító mű épüljön."
BBC, Panoráma:

Új lengyel kormányfő

"Lech Walesa közel állt a síráshoz, míg mások nyíltan könnyeztek. Később a vöröstéglás templom előtt Mazowiecki többezer támogatója előtt kijelentette, hogy Lengyelországnak a demokrácia és a gazdasági felépülés útján kell járnia, először is azonban az országnak hinnie kell saját erejében, és neki, mint miniszterelnöknek szintén hinnie kell ebben."

Választások magyar módra

London, 1989. július 30. (BBC, Kerekasztal) - Kedves
hallgatóink, múlt héten szombaton rendezték meg Magyarországon az
első, valóban szabad választásokat. Időközi választásról volt szó
négy választókerületben: Szegeden, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és
Gödöllőn.

    Gödöllőn az ellenzék képviselőjelöltjét, Roszik Gábort
választották meg képviselőnek az Országházba. Ő az első szabadon
megválasztott parlamenti képviselő. A másik három választó
kerületben nem szavaztak elegen ahhoz, hogy érvényesek lettek volna
a választások, így augusztus 5-ikén újra szavazniuk kell a
választópolgároknak, hogy ezeknek a választókerületeknek is legyen
képviselője az Országgyűlésben.

    Angliában a választásokról megoszlottak a vélemények. Voltak,
akik - közöttük a BBC budapesti tudósítója is - a választók
közönyéről beszéltek, az ellenzék vereségéről. Az angol közvélemény
arra számított, hogy Magyarországon az ellenzék olyan győzelmet
arat, mint Lengyelországban a Szolidaritás. Voltak olyanok is, akik
a magyarországi időközi választást az ellenzék győzelmének
tekintették, ilyen értelemben írt a választásról a nagy tekintélyű
Daily Telegraph és ilyen értelemben az angol rádiónak Bíró Zoltán, a
Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke is.

    Mit kell gondoljunk tehát erről a történelmi jelentőségű
magyarországi választásról?

    A Kerekasztal mellett munkatársunk, Jotiski László, Schöpflin
György, a londoni egyetemen a politikai tudományok tanára, valamint
a Great-Britannian Est European Center, a Nagy-Britannia
Kelet-Európa Központ meghívására Londonban tartózkodó Lukász Miklós,
a Magyar Kereszténydemokrata Néppárt szervezőbizottságának tagja és
telefonon Budapestről kapcsolódik bele a beszélgetésbe Krassó
György, a Magyar Október Párt alapító tagja. Tehát mit kell
gondoljunk erről a választásról? (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 1. folyt.

Lukács Miklós:

- Véleményem szerint ez nem nagy veresége, se nem nagy győzelme
az ellenzéknek, hogy utaljak az előbb elhangzott két ellentétes
véleményre. Ez egy időközi választás. A gödöllői választás annyiban
különbözik a Szegeden, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten lezajlott
választástól, hogy ezt valamivel mozgalmasabb előzmények előzték
meg; itt ugye Cservenka Ferencné visszahívása, az ezzel kapcsolatos
körülmények nagyobb figyelmet keltettek, talán a lakosságban is
sokkal nagyobb érdeklődést váltottak ki.

    A másik három körzetben nemcsak arról van szó, hogy időközi
választás volt - mert az időközi választások részvétele általában
alacsonyabb, mint az időszakos választásoké -, hanem itt talán nem
volt annyira éles az ellentét az ellenzéki képviselőjelöltek,
illetve a másik oldalon álló képviselőjelöltek között. Valahogy a
választók elszoktak a választások komolyságától. Talán ez is
közrejátszott abban, hogy nem vettek részt ilyen mértékben ebben a
választásban, de mondom, esetleg lehetett olyan rétege is ennek a
választókörzetnek, olyan választók is lehettek, akik általában nem
érdeklődnek a politika iránt, tehát aki nem tulajdonított ennek
olyan nagy jelentőséget.

    Sokkal nagyobb jelentőségűnek tartom a gödöllői választást, ahol
sokkal kiélezettebb volt a küzdelem, sokkal jobban elhatárolhatók
voltak a pólusok. Itt megmutatkozott, hogy az ellenzéki jelölt,
Roszik Gábor, a MDF-nek a jelöltje majdnem kétszer annyi szavazatot
kapott, mint az MSZMP-jelölt. (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 2. folyt.

- Krassó György miképpen látja ezt Budapestről?

- Én mindenekelőtt a kérdésben elhangzott jelzővel szeretnék
vitatkozni. Valóban szabadok voltak-e ezek a választások? Formailag
úgy tűnik, hogy tényleg szabadok voltak, jóllehet most utólag az
egyes pártok vádolják egymást különböző kisebb visszaélésekkel, meg
nem engedett, utolsó pillanatban történt agitációval, de ezek
nyilván nem voltak jelentősek.

    Én azonban úgy gondolom, hogy a valóban szabad választásokhoz
valódi alternatívák is szükségeltetnek. Ezek az alternatívák azonban
hiányoztak, és így szabad választásnak nem tudom tekinteni a
választásokat, és úgy tűnik, hogy a választópolgárok sem tekintették
ezeket szabad választásoknak, mert az én értékelésem szerint ezért
voltak, ezért maradtak olyan nagy számban távol a szavazóurnáktól.

    Hogy most kinek a veresége volt ez, én csak részben értek egyet
a BBC tudósítójával, amely szerint keserű csapás volt a választás
eredménye az ellenzékre. Én úgy gondolom, hogy keserű csapás volt ez
az uralkodó pártra is. Egyáltalában csapás volt arra az egész
tevékenységre, amit Magyarországon politikának neveznek manapság. A
nép úgyanúgy szavazott, mint ahogy Lengyelországban, ezt úgy értem,
hogy Lengyelországban sem vette tekintetbe a kerekasztalon az
uralkodó párt és a Szolidaritás közti megegyezéseket, hanem a maga
véleményét nyilvánította ki. Itt sem veszi figyelembe a különböző
egyezkedéseket, nem is figyel oda ezekre, hanem kinyilvánítja azt a
véleményét, hogy úgy látja, ezek a pártok nem őt képviselik.
(folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 3. folyt.

- Tulajdonképpen bizonyos fokig igazat adnék Krassó Györgynek
ebben. Igazat adnék neki abban, hogy a politikának volt ez a
veresége Magyarországon, nem az ellenzéknek és nem az uralkodó
pártnak a veresége. Az az érzésem, hogy Magyarországon a választásra
jogosultak, a lakosság, a nép, hogy úgy mondjam nem szokott még
hozzá - és ez talán nem is nagyon meglepő - ahhoz, hogy igenis van
súlya egy választásnak, még egy időközi választásnak is. Különösen
akkor, amikor a parlamentben nagyon kevés szabadon megválasztott
képviselő ül, hiszen például az MDF első országos kongresszusán ez
volt az egyik nagy kérdés, hogy egyáltalán elfogadjunk-e bármifajta
alkotmányt egy olyan Országgyűléstől, amelynek a tagjait nem
szabadon választották. Most itt volt az alkalom, hogy legalább négy
tagot szabadon válasszanak meg, tehát azt mondhatnám, hogy szerintem
a politikai tevékenységnek, a politikának a veresége volt ez a
vereség.

    Azzal talán nem értenék egyet - bár Krassó György ott van, és
valószínűleg közelről világosabban látja a helyzetet -, hogy a
szavazók nem láthattak igazi különbséget a kormánypárt és az
ellenzéki pártok között, vagy hogy abból indultak ki, hogy ezek az
ellenzéki pártok egyikük sem képviseli a szavazó polgár véleményét.
Lehet, hogy van Magyarországon olyan szavazópolgár, aki még nem
találta meg az ő szája ízének megfelelő ellenzéki pártot, de azt nem
tudom elképzelni, hogy a Magyarországon jelenleg létező vagy most
szervezkedő és működő ellenzéki politikai pártok egyikére se
mondhassák el az emberek általában, hogy ezek igenis alternatívát
jelentenek az uralkodó párttal szemben. (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 4. folyt.

- Miképpen látja mindezt Schöpflin György?

- Szeretnék valamennyire csatlakozni az elhangzottakhoz. Én is
azt hiszem, magának a politikának látom az alacsony részvételben,
tulajdonképpen ez Gödöllőre is vonatkozik, ahol 55 százalékos volt a
részvétel, és hát nyugati viszonylatban ez nem olyan nagyon kiváló.
Igaz, hogy ennél voltak alacsonyabb részvételek is, mármint
Nyugaton, de itt inkább arról van szó, hogy a társadalomnak egy
komoly rétege, egy számottevő rétege radikálisan visszautasítja a
rendszert és ezzel magát a politizálást. Ha ezt elfogadjuk, akkor
teljesen kézenfekvő az az állítás is, hogy ez ugyanúgy a pártnak a
veresége, mármint az MSZMP-nek és az ellenzéknek, mert az
ellenzéknek voltaképpen nem nagyon sikerült eddig kidomborítani a
saját politikai arculatát és ezen keresztül valamennyire
mozgósítani, maga mögé sorakoztatni a választópolgárokat.

    - Lukács Miklós egyetért ezzel?

    - Én egy kicsit vitatkoznék. Én bíztatónak tartom a gödöllői
eredményeket. Ez azért ellentmond annak, hogy az emberek teljesen
elszoktak a politizálástól, hogy nincs kialakulóban valami. Én bízom
benne, hogyha ennyire kiélezett lesz a küzdelem más
választókörzetekben, márpedig valószínűleg, hogy kiélezett lesz a
küzdelem, akkor ugye, amikor nem az időközi, hanem az időszakos
választások lesznek, akkor én bízom benne, hogy ez az arány meg fog
mutatkozni az egyéb választókörzetekben is. Én nem vagyok ennyire
pesszimista, én a gödöllői eredményeket figyelembe véve bizakodom.
(folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza »


- Választások magyar módra - 5. folyt.

- Augusztus 5-ikén lesz az újraválasztás. Mire számít Jotiski
László, hogy talán ennek a megtörtént választásnak a tanulságait le
fogják vonni a szavazópolgárok, és hogy úgy mondjam megszívlelik ezt
a helyzetet és most nagy számban fognak a szavazóurnákhoz járulni?

    - Azt mondanám, hogy inkább azt remélem, mint arra számítok,
hogy ez be fog következni, mert természetesen ez nagymértékben függ
attól is, hogy az ellenzéki pártoknak mennyire van alkalmuk
anyagilag, erkölcsileg, milyen módjuk van arra, hogy kampányt
indítsanak. Például a BBC budapesti tudósítója szerint az MSZMP most
nagyon komoly kampányt indított Szegeden. Nem tudom, hogy erre
mennyire van módjuk az ellenzéki pártoknak, de nekem őszintén szólva
az az érzésem, hogy ebben az időszakban Magyarországon az ellenzéki
pártoknak arra lenne szükségük, hogy olyanformán tudjanak egységesen
fellépni, mint ahogy Lengyelországban.

    Tudom, hogy Magyarországon a történelmi előzmények, a közvetlen
előzmények erre nem megfelelők, de az az érzésem - és most nem
augusztus 5-ikéről beszélek, hanem a legközelebbi általános
választásról -, ha addigra az ellenzéknek nem sikerül valamifajta
egységfrontot kialakítani, akkor ezáltal vereséget fog szenvedni.

    - Hogyan látja ezt Schöpflin György, szükség van egy ilyen
összefogásra? Az az összefogás végeredményben megtörtént
valamelyest, hiszen a Magyar Demokrata Fórum jelöltjét támogatták a
fiatal demokraták és a szabad demokraták is.

    - És Gödöllőn ez meg is látszott.

- És meglátszott Gödöllőn, Schöpflin György? (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 6. folyt.

- Szemmel láthatólag ahol ezt létre lehet hozni, ott a mai
körülmények között az ellenzéket, az ellenzék jelöltjét fogják
beválasztani. Na most a jövőre nézve ez nagyon kétélű helyzet.
Tulajdonképpen ebben az átmeneti helyzetben lehet azt állítani, hogy
tényleg szükség van egységfrontra, mert azért az MSZMP hatalma
jóllehet sokkal bomlékonyabb mint volt, azért még mindig ott van, és
ezt valahogyan meg kell törni, pláne vidéken. Ugyanakkor a jövőre
nézve szerintem kimondottan káros, hogyha a politikai körökben két
ellenséges tömbből áll, a kommunista és az antikommunista tömbből.

    Ez Lengyelországra is ugyanígy vonatkozik, és Lengyelországban
is azért elég sokan tiltakoznak a Szolidaritás monopóliuma ellen.
Szerintem ez hosszú távra, a jövőre nézve káros lenne a magyar
politikára, és valahogyan létre kell hozni egy ilyen alkalmi,
esetleg választásra érvényes egységfrontot, de csak arra az
időszakra.

    - Miképpen látja mindazokat, amik elhangzottak, Krassó György?

    - Én úgy gondolom, hogy most minden párt a saját érdeke és a
saját szája íze szerint magyarázza a választási eredményeket. Az
ellenzék érvelése szerint a gödöllői sikert az ellenzéki
csoportosulások egysége okozta.

    Én ezt nem akarom kétségbe vonni, de azt hiszem, hogy túlságosan
messzemenő következtetést mégsem szabadna ebből levonni. Nemcsak
azért, mert egyetlen választókerület statisztikailag nem megbízható
bázis, hanem azért is, mert ezzel szembeállíthatnánk, hogy
amennyiben Kiskunfélegyházán, ahol a választópolgárok többsége
megjelent a választáson, tehát érvényes lett volna az eredmény, ha
valaki abszulút többséget kap. Hogyha itt a párt, illetve a párthoz
közelálló csoportok összefognak, akkor ők is abszulút többséget
kaptak volna, hiszen a Demisz és az MSZMP képviselője, Garai István
orvos 44,9 százalékot kapott, a Hazafias Népfront képviselője pedig
29,6 százalékot, tehát még nagyobb arányban nyerték volna meg a
választást, mint ahogy Gödöllőn sikerült Roszik Gábornak megnyernie.
(folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza »


- Választások magyar módra - 7. folyt.

A probléma az az augusztusi választások vonatkozásában, hogy az
ellenzék tud-e változtatni az eddigi politikáján. Ha az ellenzék úgy
gondolta - némi joggal -, elég a kommunistaellenesség, ezt nagyon
sok jelentés és interjú ki is hangsúlyozta, hogy az emberek nem
annyira valamire szavaznak, hanem inkább valami ellen. Az eredményt
azonban másképp is lehet magyarázni. Úgy is lehet magyarázni, hogy
éppen azért voltak ennyire érdektelenek, mert pozítiv programot
nemigen kaptak.

    A kommunistaellenesség egyrészt azért nem elég, mert az emberek
megoldást várnak, megoldási javaslatot a problémáikra, mindenekelőtt
a rohamosan süllyedő életszínvonalra, ilyet pedig egyetlen párt sem
kínál. Egyre hasonlóbb a pártok közötti, a pártok frazeológiája és
egyre nehezebb különbséget tenni közöttük. Tehát én úgy gondolom,
hogy augusztusban, csak akkor lesz lényegesen elkülönböző eredmény a
mostanitól, hogyha az ellenzék megtalálja a maga hangját. Ehhez
legalábbis három vagy négy dolog szükségeltetik. Egyrészt hitelképes
vezetők, másrészt vonzó, egyedi a többiektől elkülönülő program,
ezenkívül mozgósítható tagság, amely nem nyaralni megy, hanem
odamegy, és előre odamegy, és agitál a választópolgárok között. És
talán a legfontosabb, amit ehhez hozzátennék, hiteles gyakorlat is,
mert szép szavak nagy mennyiségben találhatók az országban,
gyakorlat és tettek annál kevésbé.

    - Fölmerül a kérdés, és Krassó György számára is fölteszem ezt a
kérdést, hogy lehet-e különbséget tenni az újjáalakult és
újjáalakuló félben lévő MSZMP és mondjuk a Szociáldemokrata Párt
között Magyarországon, mert amint hírlik, tulajdonképpen ez a párt
szeretné az ideológiát mintegy megsemmisíteni, és nem akar ateista
propagandát hirdetni. Olybá tűnik, hogy a magyar kommunista párt
immáron nem marxista kommunista párt, hanem valami más képződmény
lesz. Krassó György? (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 8. folyt.

- Nem tudom, hogy a programjukban és az ideológiájukban lesz-e
különbség, viszont a két párt mindenképpen nagyon különbözik
egymástól. A Szociáldemokrata Párt igazából nem nevezhető még
pártnak - vagy még, vagy már. De nem is nagyon tudja a lakosság,
hogy pillanatnyilag hány frakcióból áll. Nagyon felemésztette erejét
az a pártküzdelem, pártharc, amelynek során egymást zárták ki a régi
és újabb vezetők. A párt - amennyire tudom - még ma sem egységes, és
jóllehet a hivatalosan elmondott létszáma több ezer főre rúg, sokak
szerint ez valójában sokkal kisebb.

    A másik oldalon egy új MSZMP vagy valószínűleg más néven fog
szerepelni - úgy hírlik, Magyar Szocialista Párt lesz a neve -, egy
ilyen párt, amely Pozsgay Imre, a népszerű Pozsgay Imre vezetésével
fog megalakulni, az erejében messze-messze felül fogja múlni a
Szociáldemokrata Pártot.

    Én ennek a Pozsgay-féle reformkommunista pártnak annak ellenére
esélyt adok, hogy nagyon erős a kommunistaellenesség az országban.
Úgy gondolom, hogy Pozsgay viszonylag népszerű programmal fog
előállni, és az is valószínűleg a választási taktikája, hogy nem
sokkal a választások előtt, tehát nagyon határozottan elhatárolja
magát az MSZMP eddigi 30 éves politikájától.

    A Szociáldemokrata Párt könnyen lehet, hogy koalícióra fog lépni
vele. Bár nemrég olvastam egy nyilatkozatot valamelyik csoport
vezetőjének a szájából, amely szerint ilyen választási koalícióra
nem készülnek. A nagy koalíciós partner minden valószínűség szerint
a Magyar Demokrata Fórum lesz, bár ha ez megtörténik, sokan ki
fognak válni a Demokrata Fórumból, ami esetleg újabb téma lesz. Nem
akarok most rátérni, hogy ezek a nagyobb ellenzéki csoportok
belülről éppoly törékenyek, mint maga az MSZMP. (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza »


- Választások magyar módra - 9. folyt.

- Hogyan látja ezt Lukács Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt
egyik vezetője?

    - Egyetértek azokkal, amiket Krassó György mondott, ami a
közeljövőre vonatkozik, hosszú távon azonban szerintem ki fog
alakulni egy két pólusú váltógazdálkodás a politikában. Persze azt
nehéz lenne még megmondani, hogy az egyik és a másik póluson ki fog
elhelyezkedni, de én el tudom képzelni, hogy a Pozsgay Imre által
vezetett MSZMP és a Szociáldemokrata Párt közeledni fog egymáshoz,
esetleg hozzájuk vonzódik a Magyar Demokrata Fórum, illetve annak az
egyik szárnya, ez alkotná az egyik pólust. A másik pólus pedig még
kiszámíthatatlanabb, de el tudom képzelni, hogy ez egy bizonyos
kereszténydemokrata színezetű pólus lesz.

    Én úgy látom, hogy hosszú távon ez a politikának a jövője, ez
nemcsak Magyarországon, és természetesen még máshol is. Ezt máshol
is megfigyelhetjük, itt Angliában is például, és el tudom képzelni,
hogy lesz még egy harmadik pólusa is ennek a politikának, egy
liberálisabb, radikálisabb pólus. Hogy melyik milyen erős lesz, még
nem tudom, de véleméyem szerint efelé haladunk, és ez mindenképpen
azt fogja eredményezni, hogy a Szociáldemokrata Párt, illetve a
megreformált MSZMP közelebb fog kerülni egymáshoz.

    - Schöpflin György?

    - Tulajdonképpen ezzel én nagyobbára egyetértek, ami a jövőt
illeti, én csak ettől a rövid távtól félek egy kicsit, hogy esetleg
- és voltaképpen Krassó György utalt erre most, pár perccel ezelőtt
- ezek a létező pártok nagyon törékenyek, és esetleg a választási
kampány idején vagy még azelőtt szétesnek, szétbomlanak és akkor egy
sokkal erősebb, újjászületett MSZMP, MSZP, vagy bármi legyen, ilyen
párttal kell majd szembenézni a választóknak, és minden valószínűség
szerint a legfontosabb eleme lesz ennek a koalíciós kormánynak.
(folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 10. folyt.

- Jotiski László?

- Szerintem két dolgot kell figyelembe vennünk, mielőtt
jóslatokba bocsátkozunk. Az egyik: úgy érzem, még mindig nyílt
kérdés, hogy az MSZMP az egy párt marad, vagy kettő, vagy több felé
oszlik. A kommunista elemet nem lehet kihagyni teljesen. Hogyha az
MSZMP - mondjuk Pozsgay Imre vezetése, végsősoron az ő vezetése
alatt - egy ilyen újjászületett párt lesz, és nem lesz ennek a
baloldalán egy külön kommunista párt, akkor ez a párt, bármilyen
népszerű is Pozsgay Imre, magán fogja hordozni annak a 40 évnek a
súlyát, amely erre a pártra, ennek a pártnak a nevére és múltjára
rárakodott.

    A másik: végsősoron, mondjuk hosszabb távon és itt nem
évtizedeket értek, hanem mondjuk a következő igazi általános
választáson, nem számíthat nagy népszerűségre semmiféle párt vagy
pártcsoportosulás, ha az ország legsúlyosabb problémáját, a
katasztrofális gazdasági helyzetet nem tudja orvosolni, helyesebben
nem tud olyan gazdasági csomagtervvel előállni, amelyről az emberek
elhiszik, hogy ez a terv orvosolni tudja a helyzetet. Ennek a
tervnek megvan a vonzereje például a külföld számára is annyira,
hogy Nyugatról akár gazdasági segítség, akár valószínűbben
beruházások formájában megjön az a tőke, amelyre a magyar gazdaság
éhezik.

    - Mire kellene a választóknak összpontosítani a figyelmüket, és
mire kellene az ellenzéki képviselőjelölteknek összpontosítani a
figyelmüket? Érdekes módon Gödöllőn országos ügyekről volt szó és
nem helyi ügyekről. Miként látja ezt Krassó György? (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választások magyar módra - 11. folyt.

- Én teljesen egyetértek az utolsó mondatoddal. Sokan úgy
gondolják, hogy a helyi ügyek a fontosak, ami persze nagyon fontos,
egy csatornázás kérdése, vagy a lakásellátás kérdése, és különösen
fontos ez az ország elmaradottabb körzeteiben, ennek ellenére én azt
hiszem, hogy az emberek, amennyiben egyáltalában politizálnak,
pontosabban szólva, hogy az emberek éppen azért nem politizálnak,
mert a nagy politika kérdéseiben nem látják az igazi különbözőséget
a pártok között. Most egy kicsit ellentmondok annak, amit korábban
mondtam. Én valóban úgy látom, hogy nagyon-nagyon erős a
kommunistaellenesség. Egyes választási gyűléseken csak azt tették
fel a jelölteknek kérdésül, hogy voltak-e valaha kommunista
párttagok, és ha párttag volt, esetleg évtizedekkel ezelőtt és
meggyőződésből, akkor már a polgároknak nem kellett. Tehát ez azért
fontos szempont lesz a választásokon.

    A másik ez a kilábalás a gazdasági nehézségből. Nem tudom, hogy
bármelyik párt képes-e ilyen programot készíteni. A gazdasági
programok meglehetősen hasonlítanak egymáshoz, majdnem mindegyik azt
mondja, hogy az esélyegyenlőségen alapuló különböző tulajdonformák
szabad versenye, és nem lehet világosan látni, hogy miben
különböznek ezek egymástól. Ha lenne egy olyan párt, amelyik
külföldi, nagy külföldi kölcsönt vagy külföldi támogatást tudna
hozni, az feltétlenül megnyerné a választásokat, de ilyen párt
nincs, mert a Nyugat nem kíván nagy segítségeket adni.

    Nagyon-nagyon fontosnak tartom a személyes szerepet, tehát
nagyon fontosnak tartom a képviselőjelöltek személyes
tulajdonságait. Nagyon fontosnak tartom a pártok őszinteségét. Az
emberek úgy gondolják, hogy a politika éppúgy folyik, mint azelőtt,
csalás, népámítás, korrupció. Ha el tudja egy párt vagy egy jelölt
hitetni magáról, hogy őszintén beszél és nem akarja becsapni a
népet, szerintem nyert ügye van. (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza »


- Választások magyar módra - 12. folyt.

- Schöpflin György?

- Ami a nyugati kölcsönt illeti, én is egyetértek Krassó
Györggyel, hogy jóllehet a Nyugat valami kisebb összegeket fog
folyósítani Magyarországnak és ugyanakkor Lengyelországnak is, azt
hiszem, hogy bármelyik szempontból nézve ezek kisebbek lesznek, mint
azt a magyar közvélemény várja és mint a lengyel közvélemény, és
lehetséges, hogy nem lesz elegendő arra, hogy a magyar gazdaságot
kimentse a katasztrófából. Ugyanakkor - és itt van a probléma másik
oldala is - amennyiben a magyar közvélemény egy csodavárási
álláspontra helyezkedik, akkor ez a kölcsön önmagában nem is nagyon
lenne elegendő, mert akkor a magyar közvélemény tulajdonképpen azt
mondja, hogy mi nem csinálunk semmit, mi megvárjuk azt, hogy a
Nyugat minket megmentsen.

    - Most már nagyon röviden Jotiski László?

    - Igen, azt hiszem, hogy ami a gazdasági segítséget illeti, a
segítség rossz szó, a magyar gazdaságnak szerintem nyugati
beruházásra van szüksége és elsősorban közös vállalkozási alapon.

    - Végül pedig az utolsó szó jogán Lukács Miklós?

    - Én egy kicsit hadd térjek vissza az eredeti kérdéshez, hogy
hogyan lehetne a választásokat megnyerni, illetve hogyan lehetne
rávenni az embereket a választáson való részvételre. Ugyanis most
beszélünk itt gazdasági segítségről, különböző gazdasági
problémákról, de nekem az a meggyőződésem, hogy a választók nagy
többségét nemhogy nem érdekli ez a politika, de nem tudja követni a
pártok részletes programját. A pártoknak valahogy más módon kellene
a választókat megszerezni, magához vonzani. (folyt.)


1989. július 30., vasárnap


Vissza »


- Választások magyar módra - 13. folyt.

Én úgy érzem, hogy a választásokat a körzetben kell megnyerni, a
helyi szinten. Ez alatt azt értem, hogy például nemcsak meg kell
győzni a saját programon felül, a helyi programon felül a
választókat, hanem rá kell venni őket arra: jöjjenek el választani.
Ez egyszerűen propaganda kérdése, rábeszélés kérdése, a helyi
problémákkal való foglalkozás kérdése. Szerintem itt helyi szinten
így lehetne előrelépni ezen a téren, így lehetne nagyobb részvételt
biztosítani.

    - Reméljük, hogy az augusztus 5-iki választáson eredmény
születik, de búcsúzom hallgatóimtól Jotiski László, Schöpflin György
és Lukács Miklós, valamint Budapestről a beszélgetésbe bekapcsolódó
Krassó György nevében. +++


1989. július 30., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak

"Az interjú inkább kötetlen beszélgetés volt, és számomra igen tanulságos. A Charta szóvívője akkor már hosszú évek óta éhbérért mint takarítónő tengette életét. A rezsím ugyanis a többi ellenállóval együtt foglalkoztatási tilalmi listára tette. Így váltak a cseh nép legjobbjaiból kazánfűtők, utcaseprők, mosogatók."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Nevezetes gyűlés volt ezen a napon Tatán. A Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az SZDSZ szervezésében zajlott le a fórum, még pedig a helyi lengyel piacon. Én beszédemet azzal kezdtem, hogy tegyék fel a kezüket a besúgók. Volt nagy taps, de egyetlen besúgói kéz sem emelkedett a magasba. Ehelyett sokan azt kiabálták, pedig vannak ám itt sokan."
SZER-hallgató telefonja:

"Szeretnék felvilágosítást az egyik adásukról, ami úgy szólt, "A hallgatóé a szó". Ebben valamit megemlítettek, hogy korábbi nyugdíjakat Magyarország visszatérít, illetve meg fogja téríteni. Kérek szépen erről felvilágosítást. Nevem: Eiger Levente, Obergütschrain 6, 6003 Luzern, Svájc. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD