Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 02.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az FKgP berettyóújfalui szervezetének felhívása

"... az állattartók sokszor csak igen nehezen tudják beszerezni az almozáshoz szükséges szalmát. Kérjük, hogy a felégetésre váró szalmát minimális áron juttassák azon állattartóknak, akik igényt tartanak rá."
Amerika Hangja, Világhíradó:

Az amerikai védelmi stratégiai

"... az Egyesült Államok olyan védelmi rendszert kíván létrehozni, amely fegyvereket semmisít meg és nem embereket. Bush elnök hivatalba lépése óta ismételten támogatásáról biztosította a stratégiai védelmi kezdeményezést."

Valódi önállóságot

Az agrárpolitika kifejezés teljesítményt minősítő meghatározássá
vált az utóbbi évtizedekben. A sikert azzal szoktuk számszerűsíteni,
hogy a felszabadulás előtt a termelés évi növekedése nem érte el az
egy százalékot sem, a hetvenes évek átlaga azonban megközelíti a
három százalékot, a szocialista átszervezés óta a bruttó termelés
több mint kétszeresére nőtt a mezőgazdaságban. Magyarország
élelmiszer-importőrből nettó exportőr országgá vált, miközben a
hazai ellátás kiegyensúlyozott.

    alc. A monarchia éléskamrája

    Nem vitatható, a megállapítások tényszerűek, statisztikák egész
sorával igazolhatók. Generációk távlatában vizsgálódva kiderül, hogy
az utóbbi évtizedeket jellemző számszerűség nem kötődik egyetlen
agrárprogramhoz.

    Kisiskolások olvassák történelemkönyveikben, hogy Magyarország a
monarchia éléskamrája volt, következésképpen a magyar paraszt mindíg
is többet termelt a hazai szükségletnél. Persze a szükséglet
változott, milliók nyomora elfogadható életszínvonalra emelkedett,
de a termelés módszereire is a fejlődés jellemző világszerte.
Objektív megítéléshez ezért akkor jutunk, ha az adottságok
kihasználása a mérce. Magyarországon a mezőgazdasági művelődésre
alkalmas terület aránya 70,3 százalék az ország összes területéhez
képest a környező országokban a legmagasabb. Az éghajlat nem
szélsőséges, észszerű termelési szerkezet mellett enyhe kockázattal
jár az agrártermelés. Az évszázadokig agrárország parasztemberei
átörökítették a termelési tapasztalatokat, a munkába vetett hitet, a
szorgalmat.

    Mindezek tehát tartós értékei voltak a magyar mezőgazdaságnak,
melyeket megtört az ötvenes évek erőltetett agrárpolitikája. Az
áhított földosztást követően alig tért magához a magyar paraszt,
alig ízlelte meg a tulajdonnal járó kockázatot és sikert, egy
számára érthetetlen jelszóval, a társadalmasítással vették el tőle a
nehezen megkapott és kezelt tulajdonát. Furfangos és erőszakos
módszerekkel alakultak szövetkezetek, kezdetben gyengébben működtek
a kis- és középparaszti gazdaságoknál. A földművelő ember megszokta
a távlatokban való gondolkodást, a biológiai törvények megtanították
erre; de az erőszakos módszer, a padlássöprés megtörték a hitét.
(folyt.)


1989. augusztus 2., szerda 13:25


Vissza »


Valódi önállóságot 2.

alc. Nemcsak könnyek, de sikerek is

Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a szövetkezeti
szervezés újabb hulláma már nemcsak könnyeket, hanem sikereket is
hozott. Sokaknak emlékezetesek a hajnalig tartó közgyűlések, a jó
döntésekért lefolytatott ingerült viták, amelyek egyben a
parasztemberek számára a demokrácia iskoláját is jelentették.
Gazdaságilag stabilizálódtak, gyarapodtak a szövetkezetek, már-már
győzni látszott a demokrácián alapuló szövetkezeti gondolat.

    Az enyhülés kérészéletű maradt, hamarosan a szövetkezeti
gondolattól, a nemzetközi hagyományoktól idegen intézkedések, a
szövetkezeteket sujtó rendszabályok következtek. Akkor ezt rendjén
valónak tartotta a felső vezetés, bár kézenfekvő volt, hogy a
kényszerítő intézkedések a teljesítmények fékezőivé válhatnak. A
szövetkezeti önállóságot gyakorta sértették a megyei és járási
vezetők, akik esetenként szakmai ismeretek nélkül, hatalmuk
birtokában avatkoztak be a gazdálkodásba. Ennek egyik, ám súlyos
következményekkel járó példája az erőszakolt egyesítés, a
szövetkezetek államosítása. Az adottságokkal nem számolva nőttek a
szövetkezeti méretek, gyengült a szövetkezeti tagság tulajdonosi
érdeke és gondolkodása. Jórészt az állami beavatkozások
következménye, hogy a tagság elvesztette gazdálkodói érdekeltségét.
bérmunkássá vált. Ebből következően a tulajdon gyarapítása helyett
annak felélése vált elsőrendű érdekké.

    alc. Ma sem tudjuk mire képesek a valódi szövetkezetek

    Mindezeken nem változtat az sem, hogy a szövetkezetek
megtápázott önállóságuk ellenére is talán Magyarországon a
legdemokratikusabban működő gazdasági egységek voltak. Ez az
önállóság, demokratikus működés azonban messze elmarad a valóságos
szövetkezetek mögött. Ezért ma azt sem tudjuk pontosan, hogy mire
képesek a magyar termelőszövetkezetek. Az MSZMP közelmúltban
elfogadott agrárpolitikai koncepciója ledönti a gátakat a szabadabb
termelőszövetkezeti gazdálkodás előtt, teret ad az új szövetkezeti
formáknak és a magántulajdonra alapozott termelésnek is. Mindez
azonban csak keret; a készülő, s remélhetően új szemléletű, a valós
szövetkezeti értékekre tekintettel megfogalmazott szövetkezeti
törvénynek kell a gazdálkodás alapjait megteremteni. Ha ugyanis
marad az elvonásra épülő gazdasági szabályozás, a piac és a valódi
tulajdonos helyett spekulatív szabályok vezérlik a termelést,
értelmetlenné válik a szövetkezeti önállóság. (MTI-Press)


ág/pé V.


1989. augusztus 2., szerda 13:26


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"- Szeretnék belépni a Magyar Radikális Pártba és nem tudom a címét, nem tudom a módját, hogy kinél lehet jelentkezni, örülnék, hogy ha segíteni tudnának ebben az ügyben. Annyit tudok, hogy Rózsa Mihály a pártelnök, és nem tudom, hogy vidéki lehet-e párttag.Köszönöm. - Reklamációval jönnék. Állítólag 2 perc áll rendelkezésre, üzenet rögzítésére. 10 másodperc után azt mondja a készülék hogy letelt a 2 perc, ez miért van?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD