Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › július 19.
1989  1990
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Felhívás a kecskemétiekhez

"Az M5-ös autópályaszakasz átadásával, a Bethlen körúti szakasz lezárásával ezek a következemények már az elviselhetetlenségig fokozódtak A Magyar Demokrata Fórum városi szervezete és a Szabad Demokraták Szövetsége városi szervezete egy tömegdemonstrációval próbálja felhívni az illetékesek figyelmét a helyzet tarthatatlanságára."
Amerika Hangja:

Az ÁEH megszűnése

"A hivatalnak nincs utóda. Eddigi teendőinek kilenctized része - így mondja a budapesti kormány közleménye - tárgytalanná vált. A fennmaradó egytized ellátásáról egy később szervezendő, és a Minisztertanács keretében működő egyházpolitikai titkárság gondoskodik majd."

,,A Dunáért,, Alapítvány nyílt levele Udvari László kormánybiztoshoz (1. rész) (OS)

1989. július 19., szerda - 1. Hétfőn megkezdődtek a
magyar-csehszlovák tudományos tárgyalások Bős-Nagymaros ügyében. A
tárgyalások egyik témája, magyar kérésre, a duzzasztásból fakadó
ökológiai (azaz az élővilágot és a természeti környzetet fenyegető)
és vízminőségi (azaz a lakosság ivóvizét és a mezőgazdasági
termőképességet fenyegető) veszélyek vizsgálata. Egy másik
tárgyalócsoport vizsgálja a geológiai-geofizikai kockázatokat, azaz
egyrészt a terület földrengés-aktivitását, a főlétesítmények és a
földművek földrengésekkel szembeni állékonyságát (így annak
következményeit, hogy ezeket a tervezés során elkövetett hibák miatt
a biztonságosnál harmincszorosan kisebb erőhatások elviselésére
méretezték), másrészt azokat a talajszerkezeti körülményeket,
amelyek elsősorban a víztározók feltöltése folytán jelenthetnek
veszélyeket a létesítményekre. Végül egy harmadik tárgyalócsoport
feladata az összegzés.

    2. A három tárgyalócsoportból álló magyar delegáció a
csehszlovák félnek június 26-án átadott akadémiai ad hoc bizottsági
dokumentumot tekinti tárgyalási alapnak. Ezt a deklaratív jellegű
összefoglalót, a vele együtt átadott háttéranyaggal együtt (amely a
felfüggesztésre vonatkozó május 13-i döntéskor figyelembe vett 80
magyar és külföldi tudományos értekezés szerkesztéséből készült) ,,A
Dunáért,, Alapítvány ideiglenes titkársága június 26-án
nyilatkozatban bírálta. A tanulmányok szerzőivel összhangban
megállapítottuk, hogy (mivel ezeket a tervezők és a beruházók
sohasem rendelték meg) hiányoznak elsődleges vizsgálati anyagok,
amelyek hiányában a fent említett kockázatokról megalapozott
tudományos értékelés nem adható. Leszögeztük, hogy a legfőbb
kockázatot abban látnánk, ,,ha a magyar-csehszlovák tárgyalások
során az eddigi hiányos, és többségében évekkel vagy évtizedekkel
ezelőtt felvett vizsgálati adatokra támaszkodnának a
vízlépcsőrendszer sorsának meghatározásakor,,. Egyben bejelentettük,
hogy legkevesebb évi öt millió forinttal, valamint az alapítvány
devizatőkéjének hozamából is támogatni kívánjuk az állami szervek
által mielőbb megrendelendő kutatásokat, és igény esetén
kölcsönökkel támogatjuk a csehszlovák területen folytatandó
vizsgálatokat is. A szakértői állásfoglalásokat idézve
megállapítottuk, hogy az elmaradt vizsgálatok pótlásának ideje
legkevesebb 3-5 év; hogy a kutatási erőforrásokat - mindkét oldalon
- elsősorban a dunakiliti-bősi térségre és hatásterületére kell
koncentrálni; továbbá, hogy a vizsgálatok lezárásáig tilos a Dunát
elrekeszteni, elterelni, és a dunakiliti tározótavat feltölteni.
(folyt.köv.)


1989. július 19., szerda 16:51


Vissza »


,,A Dunáért,, Alapítvány nyílt levele Udvari László kormánybiztoshoz (2. rész) (OS)

3. A Láng Istvánnal, az Akadémia főtitkárával készült július
13-i interjúban hangot kapott az az elképzelés, hogy a hiányzó
adatokat úgy kellene összeszedni, hogy a Dunát a terveknek
megfelelően eltereljük, a dunakiliti és bősi létesítményeket
működésbe állítjuk, de a bősi erőműnél (a Nagymarosnál tervezettel
megegyezően) csak alapüzemű működtetést engedünk meg. Stefanovits
Pál, az ad hoc bizottság elnöke július 15-i interjújában ezt az
elgondolást kiegészítette azzal, hogy mivel a Nagymaros megépítésére
vagy elhagyására vonatkozó döntést Bős 3-4 évi működése során
összegyűlt tapasztalatok birtokában lehetne meghozni, azért ha a
most csupán feltételezett vízminőségromlási veszélyek ott
beigazolódnak, akkor Nagymarosnál megmenthető lenne három millió
ember ivóvize. Az ideiglenes titkárság ezen elgondolás határozott
elutasításakor emlékeztetni kíván arra, hogy csehszlovák partnereink
a dunakiliti tározótó által veszélyeztetett felszín alatti
ivóvíztartalékból kívánnák a következő évtizedben megoldani
Szlovákia lakossága 36 százalékának és Morvaország egyes déli
területeinek ivóvízellátását (összesen napi 1 300 ezer köbméter víz
kivételével), de e felszín alatti tó magyarországi - a Szigetköz
alatti - megfelelője a magyar hosszú távú vízgazdálkodási tervben is
szerepel, 2000 után napi 750 ezer-1 millió köbméter vízkivétellel.
Két és félmillió ember ivóvizének veszélyeztetése a határ északi
oldalán a nagymarosival megegyező földrengési, az ottanit messze
meghaladó mezőgazdasági és ökológiai kockázatok: mindez együtt azt
jelenti, hogy a Dunakilitinél és Bősnél tervezett grandiózus
,,kísérlet,, emberi szempontból elfogadhatatlan. A tudományosan
megalapozott döntéshez nem az itt előálló szörnyűséges
tapasztalatokból kell információt gyűjteni, hanem mérésekből
(amelyek elvégzéséhez pénzt ajánlottunk) és modellvizsgálatokból. A
duzzasztás vízminőségrontó következményeinek előrejelzéséhez -
mihelyt a Bősre vagy Nagymarosra vonatkozó kiinduló adatok már
rendelkezésre állnak - bőséges tapasztalati bázissal szolgál
Ausztriában az Ottensheim-Wilhering, Abwinden-Asten, Ybbs-Persenbeug
és Altenwörth, illetve Jugoszláviában a Dyerdap-Vaskapu dunai
erőművek esete, amelyeknél milliárdok pótlólagos befektetésével sem
lehetett az elmérgeződött talajvizet, illetve az eliszapolódott
ivóvízkutakat többé helyrehozni és a víztermelő telepeket be kellett
zárni. A kellő geológiai-geofizikai föltárás elmaradásának és a
méretezési hibáknak a következményeiről pedig már húsznál több
földrengéstől megsérült gát szolgáltat adatokat szerte a világon, de
a Kiskörei-víztározóból - a tervezett magasságnak csupán a feléig
való feltöltés ellenére - s azért (folyt.köv.)


1989. július 19., szerda 16:55


Vissza »


,,A Dunáért,, Alapítvány nyílt levele Udvari László kormánybiztoshoz (3. rész) (OS)

,,fut ki,, a víz, mert nem végeztek kellő mélységű fúrásokat a
talajszerkezet feltárására.

    4. Ez a lehetetlen javaslat az Akadémiának és a többi
közreműködőnek adott felemás kormányzati instrukciók következménye.
A szakértők (akik tudták és leírták, hogy az építési terület a
Komárom körüli 150 kilométer sugarú körben a
földrengés-veszélyeztetettség szempontjából egységes övezetnek
számít, vagy hogy a duzzasztás és az Öreg-Duna vizének elapasztása
Dunakilitinél a nagymarosit meghaladó veszélyekkel jár) először azt
a feladatot kapták, hogy foglalják össze azokat a szakmai
figyelmeztetéseiket, érveiket, amelyek a kormányt a nagymarosi
építkezés felfüggesztéséhez vezették. Ennek megfelelően a szakértők
úgy sorolták fel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos
tudományos értekezések és akadémiai állásfoglalások főbb
megállapításait, hogy ezeket a körülményekhez képest konkretizálták
Nagymarosra, továbbá ismertették a nagymarosi munkagödörben
láthatóvá lett mederfenék vizsgálatával szerzett új információkat.
Egyúttal jelezték, hogy további vizsgálatokra, mérésekre van
szükség. A kormány átadta az elkészült anyagokat a csehszlovákoknak,
akik kijelentették, hogy azokat (adatok nélkül - amelyek persze a
csehszlovákiai területekről ugyanígy vagy méginkább hiányoznak)
csupán feltevéseknek, sejtéseknek tekintik és cáfolni fogják. A
szakértők ezek után visszakapták a kormánytól anyagaika,t azzal a
meghagyással, hogy bizottságokban vitassák meg ezeket, és
készüljenek fel a csehszlovák szakértőkkel való tárgyalásra,
állításaik megvédésére. E bizottságokban, amelyeket
államigazgatási-miniszteriális elvek szerint szerveztek meg, az
akadémikusokkal és a független szakértőkkel szemben felsorakoztatták
a vízlépcsőrendszer változatlan tervek szerinti megvalósításában
érdekelt tervezők és kivitelezők képviselőit, és feladatául szabták
a bizottságoknak, hogy készítsék el a magyar-csehszlovák akadémiai
szakértői tárgyalások után sorra kerülő kormányközi szakértői
tárgyalások szakmai anyagait. E bizottságok munkája során többé már
nem számítottak a vizsgálati adatok hiányával, az energetikai és
gazdasági adatok megbízhatatlanságával vagy a dunakiliti-bősi
létesítmények kockázataival kapcsolatos aggályok - csak az
számított, hogy a bizottságok tartsák a határidőket és ne borítsák
fel a kormány Nagymarosra összpontosított stratégiáját. (folyt.köv.)


1989. július 19., szerda 16:59


Vissza »


A "Dunáért" ALapitvány nyílt levele Udvari László kormánybiztoshoz (4. rész) (OS)

5. Amíg a felfüggesztési döntés a jövőért (így a vízkészlet
jövőjéért) érzett felelősségre épül, addig a tárgyalási stratégia a
félelemre és bűntudatra van alapozva. A kormány olyan szaktudományos
érvek alapján, amelyek mindkét ország veszélyeztetettségére
figyelmeztettek, felfüggesztette azt, amit saját hatáskörében
leginkább fel lehetett függesztenie: a nagymarosi munkálatokat és
szerződésmódosítást ajánlott. Miután erre Csehszlovákia
,,energetikai érdekeinek,, sérelmezésével és kártérítési
követelésekkel reagált, a magyar vezetés nem ment tovább a
választott úton és nem függesztette fel vízminőségvédelmi és
környezeti kockázati okokból a dunakiliti munkálatokat is, hanem
nekiállt, ,,legalább Nagymarost,, megvédeni és a
kártérítési-nemzetközi jogi helyzeten keseregni. Ezzel a
stratégiával viszont legyengítette a döntéséhez vezető szakmai
érveket (hiszen ha ezek igazak, akkor Dunakiliti-Bősre is igazak,
bármennyit ruháztak is már ott be a csehszlovákok), és
megkérdőjelezte saját állásponjtának őszinteségét. A tudományt tehát
a beruházás történetében az 1977-es döntés és az 1981-83-as
felfüggesztés után immár harmadszor is megette a politika és a hazai
közvéleménynek - úgy látszik - újból nem maradt más, minthogy
figyelje és elviselje a csehszlovák politikai vezetéstől való
félelem környezeti és gazdasági következményeit.

    6. ,,A Dunáért,, Alapítvány ideiglenes titkársága felhívja a
kormányzatot, térjen vissza a Duna-völgyi országok és nemzetek
jövőjéért viselt felelősségen alapuló stratégiájához és engedje,
hogy mindkét vízlépcső kérdésében a tudomány - ha kell, akkor
elfogulatlan nemzetközi szakértői testület - politikai befolyásoktól
mentesen végezhesse el vizsgálatait és tegye meg ajánlásait.
Amennyiben pedig a végigvitt szakmai vizsgálatok eredményei
szükségessé teszik a már elkészült létesítmények tervezett
üzemmódjának megváltoztatását vagy más funkcióra való részleges
átépítését, úgy politikáját állítsa ezen követelmények
megvalósításának szolgálatába, és a csehszlovák partnereinkkel
folytatott nemzetközi jogi tárgyalásokat is alapozza a szakértői
vizsgálatok következtetéseire: arra, hogy ha - akár Bősnél, akár
Nagymarosnál - a tervek módosítására kerül sor, akkor az a
vízlépcsőrendszer koncepciójának elhibázottsága, mindkét fél
tévedése következtében válik szükségessé, és a tévedésért felelős
országoknak nincs miért egymástól a költségekért és a
természetrombolásért kártalanítást vagy az elmaradt hasznokért
kártérítést követelniük. (folyt.köv.)


1989. július 19., szerda 17:03


Vissza »


,,A Dunáért,, Alapítvány nyílt levele Udvari László kormánybiztoshoz (5. rész) (OS)

,,A Dunáért,, Alapítvány ezen elvek szem előtt tartásával szervezi
meg a hazai és nemzetközi gyűjtést a helyreállítás és az osztrák
beruházóknak nyújtandó kártalanítás terheinek csökkentésére.

    Budapest, 1989. július 17.

     ,,A Dunáért,, Alapítvány
     ideiglenes titkársága



(OS)


1989. július 19., szerda 17:06


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Magyarországról érdeklődnék Kunágotáról, hogy az Önök által közlött osztrák szőlőszüretre milyen címen lehet jelentkezni, ugyanis szeretnénk jelentkezni erre a szüretre munkára. Ha a holnapi délután fél 4 után meg tetszenének ismételni a műsorban a címet, nagyon szépen megköszönném. Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD