Rendszerváltás és az MTI

	Információs Fórum Londonban
London, 1989. május 4. (BBC, Panoráma) - Harmadik hete tart Londonban a Nemzetközi Információs Fórum, amelyen keleti és nyugati országokból érkezett újságírók vesznek részt, és ezúttal nem az a feladatuk, hogy tájékoztassanak a hallottakról - az országaik között történő információáramlás javításának lehetőségeit vitatják meg. Ez az első eset, hogy ilyen méretű találkozóra sor kerül, és a megbeszélések a helsinki folyamat néven ismert keleti-nyugati együttműködés keretében zajlanak. De korántsem oldottak meg még minden problémát. - Mint ismeretes, a prágai május elsejei tüntetés közben a BBC prágai tudósítóját, Misha Glennyt a rendőrség durván bántalmazta, majd több órán át őrizetben tartotta, miután felvevőkészülékét rendőrök összetörték. A brit nagykövet kérte, hogy beszélhessen az ügyről a külügyminiszter-helyettessel. Ehelyett a minisztérium egyik beosztottja fogadta. A csehszlovák hatóságok nem kértek elnézést a tudósító ügyében, sőt Csehszlovákia visszautasította a brit tiltakozást. Az incidens heves szóváltást okozott a Londoni Információs Fórumon a brit és a csehszlovák küldött között. Az utóbbi: Iván Ulhanek azt mondta, hogy Glenny maga kereste a bajt, amikor nem volt nála a személyazonossági igazolványa. A brit küldött, Austin Cark megállapította, hogy a keleti tömbön belül még mindig vannak problémák. - A Fórum résztvevői egy másik konfliktust is felhoztak példaként az újságírók munkájának akadályoztatásával kapcsolatban. Nevezetesen: hogy a Szovjetunió megtagadta az állandó vízumot a Times tudósítójától Mary Dedjeskytől. Arra hivatkoztak, hogy az egyik szovjet újságíró sem kapott beutazási engedélyt Angliába. A brit hatóságok pedig azzal indokolták döntésüket, hogy az illető szovjet tudósító kémkedett. Az eset különösen bosszantotta a Fórumon résztvevő újságírókat, hiszen számukra a legsürgetőbb probléma, hogy a keleti és nyugati országokba egyaránt akadálymentesen bejuthassanak. A Times mai cikke szerint azonban úgy látszik, Moszkva talán mégis meggondolta magát. - Tegnap egy magas beosztású szovjet hivatalos személy közölte: felül vizsgálja a szovjet külügyminisztérium határozatát a Times tudósítója Mary Dedjevsky vízumának ügyében. Mint mondotta: úgy véli, rugalmasabban kellene kezelni a hasonló ügyeket. Dedjevsky tavaly júniusi megbízatása óta csak két látogató vízumot kapott, amelyek egyhónapi tartózkodásra jogosították fel a Szovjetunióban. A múlt héten a szovjet külügyminisztérium beosztottja bejelentette, hogy az ügyet a szovjet újságírók esetével hozzák kapcsolatba, akiktől a brit hatóságok tagadták meg korábban a vízumot. Tegnap egy másik hivatalos személy is megerősítette, hogy a Times tudósítója a kölcsönösség alapján nem kapja meg a beutazási engedélyt. A minisztertanács szóvivője Lev Voznyeszenszkíj azonban utalt arra, hogy ezt az elvet nem követik szükségszerűen a jövőben. Közölte, hogy nem ismeri az ügy minden részletét. - A Szovjetunió viszonylag rugalmas álláspontot tanúsít a Fórumon, de hogyan szerepelnek a többi kelet-európai országok? - Az Információs Fórumon résztvevő brit delegáció tagja: dr. Johnson Aero - aki a brit Királyi Egyesített Fegyvernemek Intézetének munkatársa - rádiónknak adott interjújában elmondta, hogy ő a legfontosabb dolognak azt tartja, hogy teljesen nyilvánvaló nézetkülönbség tapasztalható az egyes kelet-európai országok között abból a szempontból: milyen fontosságot tulajdonítanak az emberi jogok terén tett vállalásaiknak, illetve annak, hogy súlyuk van-e ezeknek a nemzetközi kapcsolatokban. Kifejtette azt is, hogy fontos véleményt nyilvánítani azokról az országokról, amelyek még mindig óvakodnak a nyíltságtól, és az emberi jogok bárminemű figyelembevételétől. Azt mondotta, hogy véleménye szerint Románia áll az első helyen ezek között. Románia, úgy tűnik azt a taktikát választotta, hogy nem felel az elhangzott bírálatokra. Ennek valószínűleg az az oka, hogy megpróbálja csökkenteni az egész ügy fontosságát, s a Fórumról a román sajtó be sem számolt - mondotta Johnson Aero. Románia azonban a héten védelmébe vette a szisztematizáció néven ismert falurombolási politikát. Hétfőn a londoni román nagykövetség sajtóközleményt juttatott el az Információs Fórumra -, erről Tamás Gáspár Miklós filozófus, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja és a Fórumon a magyar küldöttség egyik tagja - a következőket nyilatkozta: - Ez a válasz, amely a falurombolási, városrombolási, tájrombolási programot veszi védelmébe és folytatásáról biztosítja a nemzetközi közvéleményt, kihívó hangjánál és primitív hangütésénél fogva világosan mutat két dolgot. Az egyik az, hogy a jelenlegi romániai kormányzat - nemzetközi sarokba szorítottsága, elszigeteltsége ellenére, sőt attól bizonyos fokig sarkallva - egy ilyen dacos pozícióba száműzte magát, és nyilvánvaló hogy ez növelni fogja Románia kiközösítését Európából, és semmiféle pozitív hatást nem kelthet. Őszintén szólva eléggé szokatlan hangvétel ez ebben a diplomáciai környezetben, ahol ezek a dolgok folynak. +++ 1989. május 4., csütörtök
Vissza »