Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 21.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Hírek:

Sugár András nyilatkozata

"Sugár András hangsúlyozza, hogy egy ma nyugdíjas csehszlovák magánszeméllyel folytatott interjút. Majd felteszi a kérdést, miért nevezik ezt beavatkozásnak, amikor a csehszlovák kormány a Varsói Szerződés tagországai haderejének 1968-as bevonulását nem hajlandó ugyanezzel a kifejezéssel megjelölni."

Hallgatóké a szó

München, 1989. április 21. (SZER, Rádiófigyelő)
- Szép Zoltán vagyok a Szabad Európa Rádiótól, és dr. Veres Endre
főkonzul-helyettest keresem.
    
    - Halló!
    
    - Kívánok jó napot! Szép Zoltán vagyok.
    
    - Jó napot kívánok, Szép úr.
    
    - És akkor a megbeszélések szerint jelentkeztem.
    
    - Igen.
    
    - A célunk az ezzel a beszélgetéssel, hogy azokat a hallgatókat,
akik az elhangzott kérdések és a velük kapcsolatos válaszok
tekintetében tájékozatlanok vagy eddig annak érezték magukat, több
ismeretre tegyenek szert.
    
    - Igen.
    
    - Hogy csináljuk? Mondjam a kérdést, vagy ön előtt is ott vannak?
    
    - Itt vannak a kérdések igen. Akkor kezdjük az első kérdéssel:
milyen jogi következményekkel számolhat az a magyar állampolgár,
aki Magyarországra vissza szeretne térni, miután hosszabb ideig
tartózkodott Nyugat-Európában? A következőt tudnám mondani: a
világútlevél hosszabb - válaszára mondanék egy-két szót.
    
    A jelenlegi útlevélrendelet értelmében az a magyar állampolgár, aki
világútlevéllel hagyta el Magyarországot, az útlevél érvényességén
belül bármikor, külön engedély nélkül hazatérhet. Tehát ehhez
semmiféle hazatérési engedély nem szükséges.
    
    Azokat, akik nem világútlevéllel hagyták el Magyarországot, vagy az
útlevelük érvényessége már lejárt, azoknak hazatérési kérelmet kell
benyújtani.
    
    - Igen. Hova?
    
    - A hazatérési kérelmet a magyar nagykövetség konzuli osztályán,
Bonnban kell beadni. A kérelmező részére kiküldjük a szükséges
űrlapot, amivel ezt a hazatérést kérelmezni lehet. A hazatérés
egyetlen feltétele, hogy a lakhatás Magyarországon biztosított
legyen. Tehát vagy saját lakással kell rendelkezni, vagy egy
befogadóval.
    
    - Vagy pedig képességgel arra, hogy vegyen magának egy ...
    
    - Vagy pedig a pénzintézeti központnál intézkedniük kell
ingatlanvásárlás ügyében. Gyakorlatilag ez az egyetlen kivétel ma,
amikor külföldön élő személy lakást vásárolhat, ha hazatér.
    
    - Illetve hát mindezt megveheti ebben az esetben, amit egy magyar
állampolgár Magyarországon megszerezheti. Vehet nyaralót is, ha van
pénze.
    
    - Így van. A konzulátásunk igazolja, hogy hazatérési kérelmet adott
be és ennek az igazolásnak az alapján elindíthatja az
ingatlanvásárlást Magyarországon.
    
    - És visszatérése után ugyanúgy kaphat világútlevelet, mint
bármelyik otthon élő.
    
    - Természetesen. Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik
a külföldön való tartózkodás alatt politikai menedékjogért
folyamodnak. Erre én azt tudom mondani, amennyiben ez az
engedélyezett 90 napon belül történik, a hazatérés a 90 napot nem
lépi túl, ennek az égvilágon semmiféle következménye nincs.
    
    Gyakorlatban azonban ezek a kérelmek általában 90 nap alatt nem
szoktak befejeződni. Ez a 90 nap ez meghatározó jellegű, mert
minden magyar állampolgár részére, aki ezzel a világútlevéllel
rendelkezik, a kiutazás tartalma egy-egy alkalommal ugye 90 nap.
    
    Aki ezt a 90 napot túllépi, szabálysértést követ el, aminek két
következménye lehet. Az egyik az, hogy 3-10.000 forintig terjedő
pénzbírsággal sújthatják, illetőleg az útlevélhatóság 1-5 évig
kizárhatja a külföldi utazásból. Ez vagylagos, vagy él vele a
hatóság, vagy nem. Tehát ha valaki menedékjog iránti kérelmet adott
be, vagy egy más országba való letelepedési kérelmet, vagy próbál
németesíteni, tehát az NSZK állampolgárságot megszerezni, ha ez a
90 napon belül van és nem sikerül és visszamegy, akkor az égvilágon
semmiféle következménye nincs.
    
    - Van-e különbség a visszatérő esetében, ha már megszerzett
politikai menedékjoggal is rendelkezik, vagy ha csak az arra
irányuló kísérlete nem járt eredménnyel?
    
    - Gondolom, ha a politikai jogot megszerezte, akkor nem akar
hazamenni.
    
    - Hát gondolom én is, de én már találkoztam olyannal, aki ennek
ellenére is szeretne. Meggondolta magát.
    
    - Kérem szépen, akkor is ugye magyar állampolgárként minden további
nélkül, ha még az útlevele érvényes, ez esetben feltétlenül a
politikai menedékjogot intéző hatóságtól vissza kell kérnie az
útlevelét, ezt vissza is adják és az útlevelével minden további
nélkül hazatérhet Magyarországra, felelősséggel csak azért
tartozik, hogy a 90 napot túllépte.
    
    - Na most, nagyon sok hallgatót állít probléma elé az a körülmény,
hogy van ez a vagylagos hatósági döntési jogkör. Mert nekem már
felvetette hallagtó azt, hogy ő kifizetné előre a 10.000 forintot,
ha tudná, hogy további következménye nincs, legtöbben attól
tartanak - ez a második változat -, hogy a hatóság mérlegelési
jogkörévé válik az ő útlevelének a megadása, vagy bevonása és hát
ezáltal kizárja magát hosszú időre a külföldi utazásból.
    
    Nem hallott-e ön arról, vagy nincs-e értesülve arról, hogy ezt a
vagylagos körülményt, esetleg mint a negatív, tehát hogy ez ne
egyenértékű legyen, hanem mondjuk a pénzbírság legyen az egyik, és
esetleg a súlyosabb vétséget, vagy szabálysértést elkövetőnél
legyen csak a másik.
    
    - Nézze ez viszonylag új rendelet ez az útlevélrendelet, ugye
1988. január 1-étől lépett életbe. Ezen egyelőre változtatás nincs.
    
    Általában a hatóság ezzel a jogával, hogy 1-5 évig a külföldi
utazásból kizárja a külföldi tartózkodást önkényesen
meghosszabbítót általában.A konzulátusnak lehetősége van arra,
hogy indokolt esetben a 90 napot meghosszabbítsa. Egyébként is a 90 nap
nem vonatkozik például nyugdíjasokra, azok az útlevél érvényességéig
minden további nélkül maradhatnak, nem vonatkozik olyanokra, akik
nem állnak munkaviszonyban, aki betegséget tud igazolni, vagy olyan
körülményt, ami indokolttá teszi azt, hogy a 90 napnál tovább kell
maradni. Ez esetben mi saját hatáskörben meghosszabbítjuk a
kinntartózkodást.
    
    - Kérheti ezt, aki ezt szeretné megkapni visszamenőlegesen is?
    
    Mondjuk már túllépte a 90 napot akár kétszer is.
    
    - Nem.
    
    - Tehát még a 90 napon belül?
    
    - Hát a 90 nap lejárta előtt lehet kérvényezni a konzulátuson a 90
nap meghosszabbítását.
    
    - Értem. Lehet ezt akár többször is kérvényezni, vagy általában
csak egyszer?
    
    - Általában egyszer. Ilyenkor mi kérünk egy igazolást arról, hogy a
megélhetés feltételei biztosítottak. Tehát ha például
rokonlátogatók viszont kérik, akkor az itteni rokonnak, vagy
ismerősnek igazolnia kell, hogy a lakást és az eltartását
biztosítják.
    
    - Igen. Menjünk akkor tovább.
    
    Második kérdés: Olyan magyar állampolgár, akinek az NSZK területét
el kell hagynia, azonban ő korábban kezdeményezett kivándorlási
szándékától nem kíván elállni, folytathatja-e az ügyintézést
Magyarországról, Magyarországra való visszatérés után?
    
    - Itt azt hiszem három dolgot kell figyelembe venni. Az egyik az,
hogy ma a mai rendeletek értelmében külföldi letelepedést csak
családegyesítés esetében engedélyezi a hatóság. Tehát igazolni kell
azt, hogy családegyesítésről van szó. Tehát vagy a szülő a
gyerekhez, vagy fordítva, vagy feleség a házastársához, vagy a férj
a feleséghez kíván kitelepülni. Ez esetben a hatóság - amennyiben
egyéb feltételek biztosítva vannak - ezt engedélyezi.
    
    - Az egyik feltétel alatt gondolom értjük a befogadó ország ..
    
    - Hát a befogadó országnak hozzá kell járulnia ehhez, az illetőnek
igazolnia kell, hogy nem áll fenn vele szemben Magyarországon
vagyoni követelés, illetőleg nem áll büntető ítélet hatálya alatt,
vagy nem folyik ellene büntető eljárás. Ha ezek a körülmények nem
forognak fenn, ma a magyar hatóság minden családegyesítési kérelmet
teljesít.
    
    - Ezek szerint akkor az a bizonyos állapot, amikor valaki
regisztrálva van, de az ügye még nem intéződött el és kiutasítják,
ha az a személy visszatér Magyarországra, akkor ő a magyar
hatóságok előtt nem tekintendő kivándorlónak.
    
    - Nem. Amennyiben külfödön elkezdte ezt az eljárást, hát azért a 90
napra mindenképpen figyelni kell, mert a 90 nap egy olyan dolog,
hogy azt túllépni nem szabad, illetőleg csak engedéllyel, mert
önmagát zárja a lehetőségből egy bizonyos ideig.
    
    - Mert itt elég sok olyan menekült él, akik az Egyesült Államokba,
Ausztráliába, vagy más, NSZK-tól távolabbi országokba szeretnének
eljutni, de az NSZK hatósága valamiért őket már nem kívánja
támogatni. Most ezek az emberek mondhatnám, hogy ilyen problematikus
helyzetbe, vagy két tűz közé ...
    
    - Na most ezek az esetek egész biztos nem családegyesítési ügyek,
hanem egyszerűen egy kivándorlás. Készülőben van Magyarországon egy
új úgynevezett kivándorlási törvény. Hogy ezt hogy fogja
szabályozni nem tudom, a részleteit én ennek sajnos nem ismerem, de
valószínű, hogy könnyítések lesznek a kivándorlás tekintetében is.
    
    Ma a helyzet az, hogy külföldön való letelepedést a magyar hatóság
családegyesítés alapján engedélyez.
    
    - Ez alatt csak vérségi kapcsolatok számítanak, ugye?
    
    - Igen. Illetőleg hát távolabbi rokonhoz való kitelepedést is
engedélyeznek. De valamiféle rokoni, családi kapcsolatnak kell
lenni.
    
    - Én múltkor beszélgettem a Belügyminisztérium sajtóosztályának a
vezetőjével hasonló témáról, aki mondotta, hogy van egy úgynevezett
egyéb kategória is, ahol bizonyos mérlegelés esetén olyan személy
is kaphat engedélyt külföldre távozásra, akinek nincsenek ugyan
vérségi kapcsolatai, de munkaadója lenne, vagy olyan személy
kezességet vállalna érte, aki már ott él. Ezzel csak
kiegészítem az ön által elmondottakat.
    
    - Jelenleg az alapeset az, hogy általában családegyesítés alapján
lehetséges a külföldön való letelepedés. Egészen kivételes esetben
elképzelhető, hogy egyéb indokokat is elfogad a hatóság, de
gondolom ritka ma.
    
    - Tehát azt jelenti, hogy él itt négytagú család, akik az Egyesült
Államokba szeretnének kivándorolni. Ezzel kapcsolatos ügyintézésük
nem zajlott még le, csak folyamatban van és valamiért el kellene
hagyniuk NSZK-t. Ha azok visszatérnek Magyarországra, akkor nincs
rá garancia, hogy ők ezt a szándékukat folytathatnák otthonról is.
    
    - Hát amennyiben nem családegyesítésről van szó, akkor semmiféle
lehetőség mai szabályozás alapján nincs.
    
    - És olyan fórum sincs, aki adott esetben kivételes elbánásban
részesítheti őket?
    
    - Erre a megoldás valószínűleg a most készülő kivándorlási törvény.
    
    - Igen. Ez még idén fog ...
    
    - Tudomásom szerint ez még elfogadásra kerül.
    
    - Vállalja ön azt ha a jövőben ismét felmerülnének a már
megbeszélteken kívüli kérdések, hogy egy újabb tájékoztatásban
résztvesz és magyar hallgatókat akkor tudjuk ...
    
    - Nagyon szívesen.
    
    - Köszönöm szépen, viszont hallásra. +++
    


1989. április 21., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Pelyhe László vagyok. A Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi szervezetének a tagja, egyben a Magyar Televízió Magyar Demokrata Fórum budapesti csoportjának is a tagja. Az ügy, ami miatt telefonálok, a következő: Megalakult a XIII. kerületi független kerekasztal. Ennek rész vevőinek első dolga volt szolidaritásáról és teljes támogatásáról biztosítani a Magyar Demokrata Fórum XIII. kerületi-csoportja szervezete által megfogalmazott, a múlt heti Magyar Nemzetben megjelent állásfoglalást, miszerint a rendőrség durva magatartását kritizáltuk. Ezt szerettük volna Kasza Lászlónak elmondani, hogy a XIII. kerületben, a nagy munkásosztály mítosszal rendelkező Angyalföldön, megalakult a független kerekasztal. Fontosnak tartottuk volna, ezért kerestem őt a szállóban, de már elutazott."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 21. Ezen a napon ülést tartott a párt operatív bizottsága, amelynek során előterjesztésem alapján megvitattuk az alkotmány koncepciót és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban kiadott közleményt a Magyar Nemzet 1989. április 24-én teljes terjedelmében közölte
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD