Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 13.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP budapesti reformköre...

" Álláspontunk szerint a tárgyalások kudarcáért, az MSZMP vezetését terheli a felelősség időhúzó taktikája és a politikai realitások figyelmen kívül hagyása miatt. Nem az Ellenzéki Kerekasztal javaslatainak elfogadása csorbítaná az MSZMP hatalmi helyzetét és tekintélyét."
Amerika Hangja, Világhíradó:

Darvas Iván a csehszlovák és a magyar helyzetről

"Én rabokat szabadítottam annak idején 1956-ban. Politikai elítélteket engedtem ki a börtönből. Ez volt az én cselekményem, ezért engem három év börtönre ítéltek. Ebből csak kettőt ültem le, mert egy évét amnesztiával, közkegyelemmel elengedtek, utána még négy évig segédmunkás voltam, úgyhogy nagyjából veszítettem 6-7 évet."

Személyi változások - Tőkés-interjú

Washington, 1989. április 13. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A
Magyarországon végbemenő személyi változásokkal foglalkozik Tassy
Jenő munkatársunk és Tőkés Rudolf, a Connecticut Egyetem
professzora a következő beszélgetés során:
- Itt New York, a mikrofonnál Tassy Jenő. A vonal túlsó végén,
Connecticut Egyetemén a magyar szakértő, politológus, Tőkés Rudolf
professzor várakozik. Rudi?
    
    - Igen, vagyok, szervusz.
    
    - Légy olyan kedves és válaszolj néhány kérdésre a magyarországi
változásokkal kapcsolatban. Első számú kérdés: miért most?
    
    - Hát, erre könnyű válasz nincsen, mert talán azt lehetne
mondani, hogy ezeket a személyi változásokat meg kellett volna
ejteni tavaly novemberben, amikor kiderült, hogy a május óta tartó
földcsuszamlást a párton belül nem sikerült megállítani. Ugyanakkor
úgy tűnik, hogy a Központi Bizottságon belül sem volt egy végleges,
vagy elhatározott vélemény arra, hogy legyenek valóban reformok,
vagy sem.
    
    Egy átmeneti időszak van, amelyben a párt helyzete semmiféleképpen
nem javult, védekező pozícióba kényszerült a függetlenek és az
alternatívok által, és hát a párttagság az teljesen jogosan
követelt valamifajta irányítást, valami fajta céltudatosságot,
tehát ugyanazokat az okokat, amiket a Központi Bizottság szóvivője
említett a tegnap esti televíziós bejelentésén.
    
    S hogy miért most? Hát jobb később, mint soha, mert volt sok olyan
szervezet, amelyek új pártkonferenciát követeltek, és egy új
pártkonferencia szerintem destabilizáló lenne, lehetett volna, hogy
talán jobbnak tűnt a Grósz Károly részéről egy ilyen korai személyi
változásokat megtenni.
    
    - Köszönöm szépen. Most jön a második számú kérdésem: miért
ezek?
    
    - Ez egy másik nehéz kérdés, de talán azt lehetne mondani, hogy
hát mind a négy eset mást-mást jelent. A Szabó esete feltétlen, ő
még a Kádár-korszakból maradt a Politikai Bizottságban, s nem
különösen hatóképes politikus, tehát mondjuk ő esetleg egy
deficitnek, vagy egy ilyesminek tűnt. A Csehák Judit esete nem
világos, ő politikailag mindig egy könnyűsúlyú lény volt, egy
népszerű politikus, de sosem értette senki, hogy miért került a
Politikai Bizottsága.
    
    Itt az igazi kérdés Lukács és Berecz körül forog, de szerintem mind
a kettő külön okok miatt fel lett áldozva, illetőleg bűnbaknak lett
téve a vezetőség által. Lukács esetében ugye az nem egy tévedés,
vagy meglepetés, hogy a hónap elején a Népszabadság hozza, hogy a
párt 80 ezer tagot vesztett az utóbbi évben. Hát ugye a személyi
ügyekért, a káderügyekért felelős párttitkár Lukács és neki erre
valami választ kell adnia. Szerintem ez egyáltalán nem Lukácsnak a
hibája. Sokkal inkább - azt hiszem - a Grósz Károly hibája, aki
eddig a pártot igazán nem is vezette, és nem tudom, hogy képes-e
vezetni?
    
    A másik kérdés Berecz Jánosé. Hát ugye ő ideológiai titkár, aki
valami ideológiai kellett, hogy vonalat adjon, de a jelek szerint
erre képtelen volt, legalábbis úgy, hogy akár a párttagságot, akár
a pártonkívülieket erről meggyőzze.
    
    Na most a két új tag bevétele, hát ez - mondjuk - inkább logikusnak
tűnik, mert Jassónak, mint budapesti első titkárnak, neki
mindenféleképpen jár egy politikai bizottsági tagság. Az már sokkal
érdekesebb, hogy a csongrádi, azaz a szegedi jogászprofesszor, jogi
dékán, Vastagh, hogy ő hogy került be ebbe az új vezetésbe? Nagyon
érdekes, hiszen ő tavaly december 11-én lett választva, mint
megyei első titkár, és hát a jelek szerint annyira korrupt volt a
megyei pártszervezet, hogy a párton kívülre - ha úgy tetszik -
kellett menni, nem apparátus-emberhez, egy, a jelek szerint
köztiszteletben álló jogtudóshoz, hogy hát ő vezesse a pártot a
következő években a megyei szinten.
    
    Az aztán megint nem világos, hogy a Központi Bizottsághoz
hozzáadott tíz új tag… Hát ebből többen megmagyarázták, hogy miért
kerültek oda be. De ugyanakkor, ami furcsa, és gondolom, bizonyos
emberek számára visszatetsző, hogy a létező 108 közül senki sem
lépett le, illetőleg senki sem mondott le a központi bizottsági
tagságáról. Úgyhogy ez nem egészen világos, hogy ez a bizonyos
9 emberből álló Politikai Bizottság döntőképesebb lesz-e, mint az
elődje. Talán igen, mert most bizonyára létezik egy sokkal
határozottabb többség Grósz Károly mögött.
    
    - Mit jelent ez Grósz jövőjét illetően?
    
    - Hát ugye Grósznak komoly problémái vannak, hiszen a gazdasági
problémákhoz még eddig nem mert hozzányúlni az apparátus, az
átszervezéshez, az átrendezéshez sem mert senki hozzányúlna - ha
úgy tetszik, az úgynevezett személyi adminisztratív
következményekhez. Valakiknek már felelősséget kellene vállalni
bizonyos dolgokért. Erre eddig senkinek nem volt mersze, s a kérdés
az, hogy Grósz Károly most képes lesz-e, meg lesz-e hozzá az
akarata, a mersze, hogy a pártot kézbe vegye, mielőtt a párt
teljesen széthullik.
    
    - Nagyon szépen köszönöm Tőkés Rudolfnak ezt az elemzést, amit
a Connecticut Egyetemről hallottak. Riporterük, Tassy Jenő
búcsúzik New Yorkból.+++
    


1989. április 13., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD