Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 13.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP budapesti reformköre...

" Álláspontunk szerint a tárgyalások kudarcáért, az MSZMP vezetését terheli a felelősség időhúzó taktikája és a politikai realitások figyelmen kívül hagyása miatt. Nem az Ellenzéki Kerekasztal javaslatainak elfogadása csorbítaná az MSZMP hatalmi helyzetét és tekintélyét."
Amerika Hangja, Világhíradó:

Darvas Iván a csehszlovák és a magyar helyzetről

"Én rabokat szabadítottam annak idején 1956-ban. Politikai elítélteket engedtem ki a börtönből. Ez volt az én cselekményem, ezért engem három év börtönre ítéltek. Ebből csak kettőt ültem le, mert egy évét amnesztiával, közkegyelemmel elengedtek, utána még négy évig segédmunkás voltam, úgyhogy nagyjából veszítettem 6-7 évet."

A világnézet nem lehet kényszer

Az idén decemberben várhatóan az Országgyűlés elé kerül a
lelkiismereti szabadságról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló
törvénytervezet. Ennek kapcsán kérdeztük dr. Pozsonyi Lászlót, az
Állami Egyházügyi Hivatal titkárságának vezetőjét; mi tette
szükségessé az új törvény megalkotását, hogyan értelmezzük ennek
tükrében a lelkiismereti szabadságot, a vallásszabadságot?

    - Az utóbbi harminc évben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a
kormány olyan egyházpolitikát folytatott, amely világszerte
feltűnést keltett és elismerést váltott ki. A magyar állam és az
egyházak közötti rendezett viszony stabilizáló eleme volt és maradt
a magyar belpolitikának, nemzetközileg pedig hozzájárult az ország
kedvező megítéléséhez.

    - E téren inkább mi voltunk szerények, amikor állandóan azt
hangsúlyoztuk: nem kívánunk modell lenni...

    - Tény, hogy a magyar egyházpolitika egy olyan történelmileg
igazolt gyakorlatot alakított ki, amely páratlan volt, s több
szempontból maradt is a szocialista országokban. Ennek lényege: nem
szükségszerű a harc a szocialista állam és az egyházak között,
lehetőség van a konstruktív együttműködésre. Az elvi alapja ennek a
gyakorlatnak az volt, hogy mindkét fél megőrizte a maga
világnézetét, tiszteletben tartotta a másik meggyőződését, s azt
kereste, milyen közös pontokon tud együttműködni a közösségért. Ezen
az alapon lényegében érvényesült a lelkiismereti szabadság és a
vallás szabad gyakorlása.

    - Ha ez így van, akkor mi szükség van az új törvényre?

    - A kettő nem mond ellent egymásnak. Az 1980-as évek közepére
ugyanis világossá vált, hogy az addig érvényes jogszabályokat
túlhaladta az élet, megahaladta a gyakorlat. Hiszen ne felejtse el,
a vallásszabadságot csupán alsó szintű jogszabályok deklarálták,
mindenekelőtt az 1895-ös 43. törvény, amelynek nagy részét ugyan
hatálytalanították 1947-ben - s ez elég nagy hiba volt -, de
amelynek 7., 8., és 18. szakasza továbbra is érvényben maradt.
Általános szabályozásról viszont nem beszélhetünk. (folyt.)


1989. április 13., csütörtök 14:16


Vissza »


A világnézet 2.

Ezt felismerve kedvezményezte az Állami Egyházügyi Hivatal, még
1986-ban egy új, átfogó jogszabály megalkotását.

    - Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy kodifikálunk egy
addig is meglévő gyakorlatot.

    - Arról is, meg többről is szó van. Egyrészt az új törvénynek
tartalmaznia kell a már eddig is érvényesülő vallásszabadságot,
másrészt viszont egy múlt századi törvény, amelynek alapján e
gyakorlat folyt, értelemszerűen alkalmatlan már arra - bármilyen
haladó volt is -, hogy a mai körülmények között megfeleljen. Hogy
mást ne említsek, csupán a Helsinki Záróokmányt 1975-ből, amely
ajánlásokat foglmazott meg a vallás szabad gyakorlásának
biztosításával kapcsolatban. Ezeket az ajánlásokat mi elfogadtuk,
támogattuk. De megemlíthetem más nemzetközi szerződések erre
vonatkozó részeit is. Például a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányát, amelyhez mi is csatlakoztunk, s
amellyel ugyancsak összhangban kell lennie az új törvénynek.

    - S mindezek között gondolom, az új alkotmánnyal is.

    - Így van, bár alighanem a lelkiismereti és vallásgyakorlási
törvényt előbb fogják elfogadni, mint az új alkotmányt.

    - Nem okoz ez gondot?

    - Az Alkotmány csak általánosságban mondja ki a lelkiismereti
szabadságot és a szabad vallágyakorlás jogát, ez a törvény viszont
sokkal konkrétabb kell legyen.

    - Mielőtt erre rátérnénk; manapság sok vád éri a korábbi
évtizedek egyházpolitikáját. Sokszor indokolatlanul, de az emberben
mégis kétségek ébrednek.

    - Ha nagyobb gondok lettek volna, akkor aligha játszhatott volna
a magyar külpolitikában olyan pozitív szerepet az Egyházügyi
Hivatal, mint amilyet játszott. A mi delegációnk látogatása alapozta
meg a nyitást Kínával, Izraellel. Bennünket hívtak meg először
Genfbe, a Nemzetközi Egyházi Szervezetek Központjába. 1980-ban az
afganisztáni események miatt teljesen befagyott nemzetközi
helyzetben mi jártunk az Egyesült Államokban. S viszont: 1987-ben
itt járhatott, mert eljött Billy Graham prédikátor, 1987-ben
szocialista országban először rendezett ülést a Zsidó
Világkongresszus, s 1984-ben a Lutheránus Világszövetség. Az utóbbi
időszak eseményei között megemlíthetném a pápa meghívását és közelgő
látogatását.

(folyt.)


1989. április 13., csütörtök 14:18


Vissza »


A világnézet 3.

Most tehát lássuk; mit értsünk lelkiismereti és
vallásszabadságon?

    - A két jog véleményem szerint egymástól elválaszthatatlan. A
törvénynek ki kell majd mondania e két jog tartalmát és az
érvényesülésükhöz szükséges garanciákat. Szabályoznia kell az állam
és az egyházak, a vallásfelekezetek viszonyát, biztosítnia kell azok
autonóm működését.

    Mindenkinek joga van e szabadságra, a világnézet minden
kényszertől mentes megválasztására, s arra, hogy a jog lehetővé
tegye, hogy a különböző világnézetet valló állampolgárok és
szervezeteik - így az egyházak is - nézeteiket szabadon
terjeszthessék és oktathassák. A garanciák között kell, hogy
szerepeljen: világnézete, meggyőződése miatt senkit semmiféle
hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illet meg. Az
állampolgárok egyházhoz, vallásfelekezethez való tartozását például
az állami nyilvántartások nem tartalmazhatják.

    - Mindez feltételezi az állam és az egyházak szétválasztását.

    - Igen, ennek lényege pedig, hogy az egyházak és
vallásfelekezetek nem gyakorolnak állami funkciókat, az állam pedig
elismeri és tiszteletben tartja függetlenségüket és autonómiájukat.
Az egyházak és a vallásfelekezetek egyenjogúak kell legyenek. Az
egyházak és vallásfelekezetek nem az egyesülési jog alapján
létrejövő különös csoportok, mégis jogi személyek. A lelkiismereti
szabadsághoz tartozik az is, hogy elismerjük a szülőknek, a
törvényes gyámoknak azt a jogát, hogy kiskorú gyermekeik világnézeti
neveléséről - ideértve a vallásos nevelést is - döntsenek.
Ugyanakkor e jogok gyakorlása nem menthet fel senkit az állampolgári
kötelezettségek teljesítése alól. Tehát mind a vallásos
állampolgároknak, mind az egyházaknak tiszteletben kell tartaniuk a
Magyar Népköztársaság Alkotmányát. (MTI-Press)


1989. április 13., csütörtök 14:19


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD