|
|
 |
|
 |
A világnézet nem lehet kényszer
|
Az idén decemberben várhatóan az Országgyűlés elé kerül a
lelkiismereti szabadságról és a vallás szabad gyakorlásáról szóló
törvénytervezet. Ennek kapcsán kérdeztük dr. Pozsonyi Lászlót, az
Állami Egyházügyi Hivatal titkárságának vezetőjét; mi tette
szükségessé az új törvény megalkotását, hogyan értelmezzük ennek
tükrében a lelkiismereti szabadságot, a vallásszabadságot?
- Az utóbbi harminc évben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a
kormány olyan egyházpolitikát folytatott, amely világszerte
feltűnést keltett és elismerést váltott ki. A magyar állam és az
egyházak közötti rendezett viszony stabilizáló eleme volt és maradt
a magyar belpolitikának, nemzetközileg pedig hozzájárult az ország
kedvező megítéléséhez.
- E téren inkább mi voltunk szerények, amikor állandóan azt
hangsúlyoztuk: nem kívánunk modell lenni...
- Tény, hogy a magyar egyházpolitika egy olyan történelmileg
igazolt gyakorlatot alakított ki, amely páratlan volt, s több
szempontból maradt is a szocialista országokban. Ennek lényege: nem
szükségszerű a harc a szocialista állam és az egyházak között,
lehetőség van a konstruktív együttműködésre. Az elvi alapja ennek a
gyakorlatnak az volt, hogy mindkét fél megőrizte a maga
világnézetét, tiszteletben tartotta a másik meggyőződését, s azt
kereste, milyen közös pontokon tud együttműködni a közösségért. Ezen
az alapon lényegében érvényesült a lelkiismereti szabadság és a
vallás szabad gyakorlása.
- Ha ez így van, akkor mi szükség van az új törvényre?
- A kettő nem mond ellent egymásnak. Az 1980-as évek közepére
ugyanis világossá vált, hogy az addig érvényes jogszabályokat
túlhaladta az élet, megahaladta a gyakorlat. Hiszen ne felejtse el,
a vallásszabadságot csupán alsó szintű jogszabályok deklarálták,
mindenekelőtt az 1895-ös 43. törvény, amelynek nagy részét ugyan
hatálytalanították 1947-ben - s ez elég nagy hiba volt -, de
amelynek 7., 8., és 18. szakasza továbbra is érvényben maradt.
Általános szabályozásról viszont nem beszélhetünk. (folyt.)
1989. április 13., csütörtök 14:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|